Előzmények

A Club 27-et egy banda és az Itt jön Johnny! novellában szereplő Johnny szétverik az egyik éjszaka. Véletlenül pont akkor, amikor a Sárga Lótusz triádtól érkeztek vendégek, hogy a tulajdonossal találkozzanak üzleti ügyben. Snake kidobóként dolgozott itt, Lance-nek pedig ez volt a törzshelye és a támadás idején is éppen itt voltak. Johnny legendája is itt kezdődött mikor Lance villámcsapás varázslatát mellizommal védte le és utána úgy verte pofán a tündét, hogy annak a fogai körmérkőzést játszottak a bennmaradásért.

A klub managere és tulajdonosa, egy törpe. Garrett Blade, felbérelte őket, hogy derítsék ki ki a felelős ezért. Fejeket akar, mert nem csak a Sárga Lótusszal való üzlete bukott, de a Knight Errant-nak is oka lett hogy ott egye őket a fene. Tudni kell, hogy a klub nem tartozott egyik szindikátushoz sem, helyette Garrett mindegyikkel üzletelt, így a Club 27-et afféle szabad zónává alakította, ahol a Maffia és a Yakuza is bonyolította az üzleteit.

A klubot szétverő bandatagok nagy, sárga T betűket hagytak hátra. Ezt az avatatlan szem könnyen összekeverhette a Titánok banda jelével. Később Snake és Lance kiderítette, hogy valójában egy, a Titánok bandából kivált, kisebb bandának a jele, az Antitribué. Elmentek hát az Antitribu drogtanyájára és átélték életük első komoly akcióját, amiben megölték a bandát vezető nőt, Jax-et, amivel akaratukon kívül nagy szívességet tettek a Titánok bandának. A Titánok beépített emberét, Kowalskit, megmentették, aki szintén ott volt a bandával a Club 27 megtámadásakor. Ő elmondta nekik, hogy az Antitribut az a batár nagy ork, Johnny, bérelte fel a klub elleni támadásra.

Találkoztak az épületben még egy kislánnyal és az öccsével, akiket a drogos szüleik teljesen elhanyagoltak és bántalmaztak. Snake ekkor azt mondta, hogy hagyják őket, mert nem az ő dolguk. Lance viszont ragaszkodott hozzá, hogy biztonságos helyre vigyék őket és mindent bevetett (főleg mágiát), hogy jól megijessze az amúgy is beszari Kowalskit, hogy vigye őket egy biztonságos helyre, amit meg is tett, habár ezt a karakterek soha nem tudták meg biztosan. Érdekes volt látni, hogy később a két karakter pont az ellenkezőjére váltott. Lance-ből minden emberség kihalt, ahogy egyre mélyebbre hatolt az árnyakban. Snake viszont az erkölcsök bajnokává vált.

Eljött az idő, hogy meglátogassák Johnny-t. Az orknak volt egy autószerelő műhelye a tacoma-i kikötőkben. A karakterek begurultak motorral, besétáltak és Snake úgy köszönt, hogy fegyvert fogott Johnny-ra. Ettől persze nem ijedt meg senki, mert nem ez az első, hogy fegyvert látnak. Végül addig ment a mocorgás, hogy Snake átkattant katonába és lelőtte Johnny egyik haverját. Itt minden elromlott, ami elromolhatott. Gyakorlatilag a karakterek fegyvertelen emberekre kezdtek lövöldözni, akik kétségbeesetten próbálták megvédeni magukat és egymást. Lance beküldött ráadásul egy földszellemet is, amit egy 14 éves (!) lány, Jennifer Mills, sikeresen elűzött a mágiájával. Snake viszont teljesen bekattant és keresztüllőtte a lányt, akinek a sokktól és a kimerültségtől leállt a szíve. Johnny legendája itt folytatódott tovább, mikor egy kétkezes csatabárddal (!) jelent meg, hogy felszeletelje a játékosokat. Több lövést is kibírt és egyszerűen nem bírtak vele. Végül Johnny, mikor megtudta, hogy Jennifer-el mi történt, egyszerűen feladta.

A karakterek is érezték, hogy botrányos, amit itt műveltek. Mindenkit meglőttek, köztük egy ork nőt is és egy 14 éves lányt is. Sikerült végül Jennifer-t újraéleszteni. Johnny-t elfogták és Lance rendelt (jó drágán) a triádos ismerősétől egy furgont, hogy elvigyék Jennifer-t a tünde egy másik kedvenc helyére, a Bársony Szobába, ahol a Nővérek boszorkány coven egyéb szórakoztató tevékenységek mellett gyógyítást is végez. Johnny-t pedig elvitték egy elhagyatott lakásba kihallgatni. Snake motorját azonban a sikátorban felejtették, ami később komoly problémákat okozott.

Az ork dühöngött, ami nem csoda azok utána, ami Jennifer-el történt. Mikor megtudta, hogy a lány él elmondta, hogy a Yakuza rendelte meg tőle a Club 27 szétverését, de a bérlő nevét nem tudja. Ezzel az infóval a karakterek távoztak otthagyva a lakásban a megkötözött Johnny-t. Vesztükre élve.

   Vincent a monitoron pörgetett egy térfigyelő kamera felvételt kockáról kockára. Az elemző program közben egy másik köteg felvételt analizált. Annyira unalmas volt ezt csinálni, hogy már az öngyilkosságot fontolgatta. Semmi hasznos sem fog előkerülni belőlük, de meg kell csinálni, mert nincs elég csillag a vállán ahhoz, hogy másként tegyen. Nem is emlékezett, hogy ezekből a rohadt felvételekből bármi hasznosat is leszűrtek volna valaha is.
   - Van már valami eredmény?

   Kate Oxley lépett az asztalához és ránézett a monitorra. Ő volt az új kislány. Nemrég cserélték a tojáshéjat a valagáról jelvényre és most hogy megkapta ezt a lövöldözéses-eltűnéses ügyet úgy pörög, mint valami bemetamfetaminozott búgócsiga. Néha idegesítette Vincent-et, de általában feldobta, mert még nem volt olyan kiégett pszichopata, mint a többi nyomozó.
   A férfi sóhajtott és úgy döntött őszinte lesz.

   - Ugye tudod, hogy nagy valószínűséggel semmi hasznosat nem fogunk találni és jelenleg pazaroljuk az időt?

   - Talán nem fogunk, talán fogunk. Ezért kell megnézni. Én bízok benned, hogy találsz valamit.

   Vincent érezte, hogy ezt fogja mondani. Azt kívánta bárcsak ő is ilyen optimista lenne, de túl régóta csinálta már ezt. Odafordította neki a monitort.

   - Ez a sikátor bejárata előtti kamera. Bent nem voltak kamerák és ennek a legjobb a szöge.

   - Jó sötét.

   - Ezt hívják éjszakának. Talán már láttál hasonlót.

   Belenézett a lány nagy barna szemeibe. Látta rajta, hogy nem érti.

   - Bocsánat -sóhajtotta Vincent. - Fáradt vagyok. Szóval jön egy motor, rajta két fickó. És gyakorlatilag ennyi. Semmi arc nem látszik annyira sötét van. Aztán bemegy egy furgon és kijön a furgon. Jelzés nélküli, teljesen jellegtelen, sötétített szélvédővel.

   - Gondolom akkor a keresőprogram nem fogja paraméterek alapján megtalálni.

   - Pontosan, egyszerűen túlságosan semmilyen.

   Kate hümmögve még közelebb hajolt a monitorhoz. Vincent hátradőlt a székében és a lány szokatlanul kócos, rövidre nyírt barna haját nézegette.

   - Mi van a motorral? -kérdezte Kate.

   - Öhm -a férfi pár kattintással előhozta a megfelelő fájlokat. -A helyszínen találták meg ugye. Feltételezhetően ezzel érkezett a két támadó. A tulajdonos egy tacomai férfi, James Robert Dickson. Egy járőr behozta, a jegyzőkönyv szerint azt állította ellopták, de nem volt lopottként bejelentve.

   Kate felállt és nekidőlt az asztalnak, az állát dörzsölgette, majd összefonta a karjait és rámosolygott Vincent-re. Bájos mosolya volt.

   - Lehet, hogy beszélni kéne még egyszer ezzel a Mr. Dickson-al.

   - Azt csinálsz, amit akarsz -vonta meg a vállát a férfi.

   - Közben te...

   Vincent érezte, hogy ez nem fog neki tetszeni.

   - ...manuálisan végigkövethetnéd merre haladt a furgon. Az összes kamerához hozzáférünk.

   - Most vagy szívatsz engem, vagy nagyon utálsz -csattant fel a férfi. -Nincs ember, aki ezt meg tudná csinálni. Ez évekbe tellene és különben is, tutira Puyallup-ba, vagy Redmond-ba ment, ott meg megette a fene. Ne kényszeríts rá, légyszíves. Nincs értelme. Sok idő, az eredmény kétes és még engem is magadra haragítasz.

   - Egy lány eltűnt -mondta és az asztalra támaszkodva a férfi szemébe nézett.

   - Tudom, de ez nem fog segíteni.

   Vincent állta a tekintetét. Kate most egészen elszántnak tűnt, de aztán hirtelen feladta, újra nekidőlt az asztalnak és tovább nézte sürgést. Lehet, hogy rangban fölötte volt, de a tapasztalatot többre tartotta. Az okosabbak közé tartozott és ezért sajnálta, hogy a seggfej Cooper mellé rakták be.

   Amíg csendben voltak az elemző program is végzett és bármi hihetetlen semmi hasznosat nem talált. Vincent mélyet sóhajtott, nem értette miért erőltetik ezt egyáltalán.
   - Cooper teljesen egyedül hagyott ezzel?

   - Ja, ő úgyis a gyerek eltűnésekkel foglalkozik, de nem mennek valami jól a dolgok. Múltkor is elég dühös volt.

   Biztos rászálltak fentről, hogy most már mozduljon meg, mert a nagyfőnök nem tud kiállni a limójával a tüntetőktől, gondolta Vincent, ne csak az újonc csajokat kúrogassa. Kíváncsi volt vajon Kate-et megdöntötte-e már. A fűzabáló mágus kurva anyját.

   - Valami olyasmit mondott, hogy "nem fogják megint a nyakamba varrni azt az emós kiberkurvát".

   A férfi olyan hangosan nevetett fel, hogy a lány egyből odakapta a fejét.

   - Mi az? -nézett értetlenül.

   - Ez pazar -válaszolta Vincent a szemét törölgetve. -Nagyon nagy lehet a szar, ha Hauzert ráeresztették.

   - Az kicsoda?

   Vincent a háta mögé bökött.

   - Doris Hauzer. A nő, fekete kabátban, fekete haj, kifestett szemek.

   - És mi a baj vele?

   - Minden.

   Kis hatásszünetet tartott, hogy a lány ránézzen, hogy mégis mit ért ezalatt.

   - Mondtad nekem, hogy szeretnél találkozni árnyvadászokkal, hát ő valami olyasmi.

   Ez láthatólag megdobta az érdeklődését Kate-nek és még egy pillantást vetett a nőre, aki éppen kopogás nélkül nyitott be a főnök irodájába.

   - A belső elhárításnál van?

   - Nem egészen -Vincent hátradőlt a székében és elkezdett jobbra-balra forogni vele. -Ő ilyen megoldó ember. Oda küldik, ahol szükség van rá. Általában a "nehéz" eseteket intézi. Sorozatgyilkosok, bűnszervezetek, árnyvadászok, ilyesmi. Ő intézte el a Hasfelmetszőt is.

   - De úgy tudom az az ügy lezáratlan.

   - Az is, legalábbis hivatalosan. Viszont mikor Hauzert ráállították fogta magát és egy hétre eltűnt, a fene tudja hova. Néhány csúnya sebbel tért vissza, de nem mondott semmit. A Hasfelmetsző viszont ezután soha nem mutatkozott. Legalábbis így szól a legenda. Mondjuk sok pletyka van róla.

   - Például?

   Vincent elvigyorodott.

   - Hát, van az, hogy ő valójában árnyvadász, csak szerződésben van a céggel. Nem kifejezetten legális munkákat végez, hogy a "másik oldalon" is rend legyen. Kapcsolat a szindikátusokkal, ilyesmi. Akkor volt valami olyasmi, hogy kisebb vérengzést rendezett egy banda fészkében, amiért ellopták a mociját. Meg azt beszélik, hogy ő a cég bérgyilkosa, aki elvarrja azokat a szálakat, amiket hivatalosan nem lehet. Nem hiszem, hogy ez igaz, de azért volt egy-két gyanús eset. Szóval ő a Knight Errant sötét oldala, a Végrehajtó, a Halál Angyala, a Véreb, a Holló, vagy, ahogy Cooper nevezte, egy kiberkurva. Ja, meg állítólag gyűjti a különféle fehérneműket.

   - Csak hülyéskedsz.

   Vincent védekezően felemelte a kezeit.

   - Én csak azt mondom, amit hallottam. De nem kell annyira megijedni, ezek csak pletykák.

   - Aha... és van társa?

   - Most? Nem tudom. Időről időre hozzá raknak valakit, de senki nem maradt még meg mellette. Talán mert egy kicsit indulatos természetű, vagy csak nem szereti, ha szarakodnak vele, ez még nem teljesen tisztázott. Ugyanis elég hamar eljár a keze, ami a soha nem felhőtlen hangulatát tekintve nem csoda. Sosem mosolyog, mintha valami folyton idegesítené. Szerintem csak egy jó kiadós dugás kell neki, attól megnyugodna.

   A férfi felsóhajtott és megdörzsölte az orrnyergét.

   - Bocsánat, nem volt korrekt a megjegyzés. Fáradt vagyok. Szóval a lényeg, hogy folyékonyan beszéli az erőszakot.

   Kate úgy tűnt nagyon elgondolkodott valamin. Sokat mondogatta, hogy éles akciókra akar menni, meg le a pusztulatokba, árnyvadászokkal találkozni. Aztán meg lett neki mondva, hogy ez nem olyan, mint az NCIS, meg a SWAT sorozatokban. Itt visszalőnek, éles lőszerrel és sokat. Megértette, de az emberek nem változnak ilyen könnyen. Vincent tudta min morfondírozik a lány.

   - Ha azon gondolkodsz, hogy átjelentkezel hozzá a vezetőség szerintem rekord idő alatt át is tenne, mert nehéz őt kordában tartani és önkéntesek ritkán akadnak.

   Bármit is gondolt ki Kate, megtartotta magának.

   - És miért utálja ennyire őt Cooper? -kérdezte.

   Vincent általában kerülte, hogy a mágus tyúkszemére lépjen, de úgy döntött sokkal többet segít, ha most őszinte lesz. Cooper-nek lesz elég baja Hauzerrel amúgy is.

   - Nem tudom, talán mert Cooper egy hímsoviniszta seggfej.

   Kate szemei nagyra nyíltak a meglepettségtől, de nem reagált semmit. A hallgatás egyetértés. Hauzer ekkor lépett ki a főnök irodájából.

   - Ide jön -mondta Kate ijedten. -Nem tűnik boldognak.

   - Sosem az -válaszolta Vincent.

   A nő tényleg odament.

   - Kate Oxley felügyelő? -kérdezte.

   - Igen?

   A lány remegett, mint akit rákapcsoltak egy habverőre. Hauzernek volt egyfajta hátborzongató kisugárzása, amin a hideg, gyilkos tekintete sem segített. Nem csoda, hogy sokan úgy hiszik róla, hogy valamiféle vallató. Talán az is, gondolta Vincent.

   - Hol van Cooper hadnagy?

   - Nem tudom, a gyerekeltűnések ügyében nyomoz. Biztos kint van a terepen.

   - Akkor ha elkerül közölje vele, hogy az ő ügye most már az enyém is. Magától pedig kérek egy összefoglalót arról, hogy hol tartanak. Még ma.

   - Igenis.

   Hauzer Vincent-hez fordult.

   - Te pedig segíts neki.

   - Eddig is ezt csináltam -csattant fel a férfi.

   - És, Vincent ,ne tömd hülyeségekkel a fejét.

   - Igenis, anya.

   A nő ezután elindult a kijárat felé, de még megveregette Kate vállát, ahogy elhaladt mellette, ami inkább megijesztette a lányt, mint megnyugtatta.

   - Ijesztő a szeme -mondta a lány, miután a nő elment, de még akkor is suttogta.

   - Hát még ha csak az lenne ijesztő -legyintett Vincent és megnyitott a terminálján egy frissen érkezett üzenetet. -A legjobb sztorikat még el sem meséltem róla.

   - De nem tűnt annyira véreskezűnek.

   - Nem rossz ember ő, csak szadista.

   Kate arca elszellősödött. A férfi felnevetett.

   - Izgalmat akartál, most megkaptad. Apropó izgalom. Most üzenték, hogy megtalálták Jennifer Mills-t. Lakewood környékén bóklászott, most hozza be egy járőr. Ő az első, aki csak úgy előkerült, ráadásul élve. Meglepő, nem?

   - Az, de ez jó. Kösz, Vincent. Lehet végre el fogunk kapni valakit.

   Vincent ebben kételkedett, de legalább a kislány lelkes.

   - Akkor jó szórakozást Hauzerrel és majd szólj, ha láttad mosolyogni. Fényképet, vagy meg se történt!

   Az utolsó mondatot már kiabálta, mert a lány már rohant is el. Hauzer még csak pár perce jelent meg és máris egy lány előkerült. Vincent már csak abban reménykedett, hogy nem lesz az egész vége egy olyan durva lövöldözés, mint ami a nő körül szokott kialakulni. Mindig belenyilall az új lábába, ha az utolsó közös akciójukra gondol, mikor még együtt dolgoztak. Hauzernek köszönhette, hogy csak egy új láb kellett neki és nem egy új élet. Remélte, hogy az új kislány kevésbé lesz a golyók útjában, mint ő volt.