Előzmények (a szükséges kontextus a novellák teljes megértéséhez):

 

Főszál

A játékosok minden lehetőséget átgondoltak, ami szóba jöhetett Anton Kochanov sarokba szorításával kapcsolatban. A direkt konfrontáció elég problematikus lett volna mivel Anton ha közlekedett a pusztulatok környékén akkor nem kevés fegyveressel tette azt (akik egyébként elég súlyos arcok voltak) és a fickó élve kellett. A lányának, Linának, az elrablását azonnal kizárták mivel nem akarták a Quinn-el történt esetet megismételni. Így a játékosok a harmadik lehetőséget választották, ami a legkockázatosabb volt: tárgyaltak vele.

Elmentek Irnikhez segítséget kérni a munkához és miközben beszéltek vele mindenféléről kiderült, hogy nem csak Linát, de Antont is ismeri, sőt, mondhatni régi barátok. Azonban leszervezte nekik a találkozót, de kikötötte, hogy ő nem akar ebben semmilyen formában részt venni. Nem mondta miért, de egyértelmű volt, hogy nem akarta, hogy a hozzá közelállók (Corina, Sasha, Lina, Doris) veszélybe kerüljenek, ha a dolgok elcsesződnek.

A találkozó Antonnal érdekes volt (már az is érdekes volt, hogy eljött és nem lövette szét a játékosokat), ugyanis ki akart lépni a Vory-ból a lánya miatt, mert már a szervezet miatt elveszítette a feleségét és a fiát. Megegyeztek vele, hogy az információkért cserébe, amiket tud biztonságos helyre viszik a lányát és vigyáznak rá addig, ameddig ő leszámol azokkal, akik esetleg nem néznék jó szemmel a távozását.

A megbeszélt terv szerint Anton egyik bizalmasa vitte volna Linát a megbeszélt helyre, de a dolgok váratlan fordulatot vettek. A furgonból ugyanis nem a lány nézett vissza rájuk, hanem egy szakasz morcos és egyáltalán nem barátságos kelet-európai úriember. Lövöldözés és autósüldözés robbant ki, de sikerült lerázniuk őket. Egyből felmerült, hogy Anton átvágta őket. Azonban mikor Anton megjelent elmondta, hogy nem ő volt az, hanem őt árulták el, az akiben megbízott, ráadásul a lányát fogva tartják nem túl jó barátja, Boris Denkov (szintén egy Vory alvezér), emberei. Anton össze volt törve és teljesen a játékosokra bízta magát, de nem volt hajlandó semmit mondani, ameddig a Lina nem volt biztonságban.

Kiverni belőle az infót és hagyni a fenébe az egészet elég egyszerű megoldás lett volna és érthető is, mert mégis mi közük a játékosoknak ehhez (azon túl, hogy Irnik letépi a tökeiket, ha Linának baja esik), de nem lett volna túl humánus. Ezért úgy döntöttek, hogy kiszabadítják a lányt, akit Bellevue-ban tartottak fogva. Reménykedtek még némi pénzben is Anton részéről, mivel a férfi egy Vory fedőcég ügyvezetője volt, de eddigre már minden forrásától elvágták.

A sikeres szabadítás után kapcsolatba léptek Antonnal, aki valami nagyra készült a tacomai kikötőkben. Név szerint leszámolásra. Még elbúcsúzott a lányától, aztán felkészült, de a játékosok úgy döntöttek inkább segítenek neki eljátszatni a halálát, ahelyett, hogy ténylegesen meghaljon. A tűzharc után a raktár felrobbant és mindenki úgy gondolta Anton meghalt, de valójában Snake kommunájában élt egy pár napig, majd hirtelen nyoma veszett. Azóta nem tudni róla semmit.

Az információk szerint, amiket átadott, egy fickó volt a megrendelője a gyerekeknek, akit csak Melkor néven ismert. A gyerekek begyűjtését Anton intézte Kelet-Európából, illetve bandákon keresztül helyben. A bandákat használta arra is, hogy tárolja és szállítsa a gyerekeket. Ezért az infóért megkapták a Johnson-tól a megbeszélt pénzüket és arra kérte a játékosokat, hogy várjanak a jelentkezésére, amíg ellenőrzik az információkat.

   A néhai Anton Kochanov sírja egyszerű volt. A holtakat amúgy sem érdekli milyen fényűzésben rothadnak a földben. Balján felesége és fia sírja volt. Mindegyiken friss virágok voltak.

   - Mondanám, hogy nem érdemelted ezt -mondta Irnik a sírkövet bámulva -, de az a helyzet, hogy megérdemelted. Viszont ha ez vigasztal én is megérdemelném és még vagyunk egy páran ezzel. Általában nem vagyok az az érzelgős fajta még ha ez úgy is tűnik miközben egy sírkővel beszélgetek, meg nem is akarlak zavarni végtelen nyugalmadban. Csak annyit akarok mondani, hogy egy idióta voltál, de mindig is tiszteltelek. Sokáig nem értettem a család iránti megszállottságodat. Talán mert nekem soha nem volt családom. De az utóbbi hónapokban már kezdett világossá válni.

   Lenézett a sírkőre vésett idézetre, ami így szólt: "A végén csak a család marad". Elmosolyodott.

   - És csak hogy tudd -folytatta -, az egyezségünk még áll. Emiatt ne is aggódj. Csak ne felejtsd el kinyitni az ajtót mikor érkezem. Valószínűleg lesz egy-két sztorim, amit érdekesnek fogsz találni.

   Hallotta, hogy valaki közeledett mögötte. Elhallgatott és várt. A lépések közeledtek, majd a valaki megállt. Irnik megfordult. Egy lány állt ott fekete ruhában, kezében virágokkal. Fekete haja belül piros volt. Barna szemeivel meglepetten nézett a férfira.

   - Szia, Lina.

   - Szia -mondta Elena. -Nem gondoltam volna, hogy itt leszel.

   - Éppen menni készültem. Nem akarlak zavarni.

   - Nem, nem zavarsz. Maradhatsz, ha gondolod. Én csak...

   Szomorúan a kezében lévő virágokra nézett. Irnik félreállt. A lány letette a virágokat a sírra, kicsit rendezgette, majd felállt és csendben nézte a sírt.

   - Ismerted apámat? -kérdezte végül.

   - Igen -válaszolta Irnik.

   Újabb rövid csend következett.

   - Miért? -kérdezte remegő hangon. -Mit csinált apa? Mindig vigyázott rám és tudom, hogy most is engem védett. De mitől?

   Könnyes szemeivel felnézett a férfira.

   - Nem tudom -hazudta Irnik.

   - Elvesztettem az egész családom és senki nem mondja meg, hogy miért -mondta sírva Elena. -Apa tudta, Lance is tudja, te is tudod!

   - Belekerült valamibe, amibe nem akart -kezdte a férfi. -Ki akart szállni és meg akart védeni téged, de a dolgok úgy alakultak, hogy egyszerre a kettőt nem tudta megtenni. Végül téged választott.

   - De mi történt? Mibe került bele?

   - Ez az, amit apád úgy akart, hogy soha ne tudj meg. Elmondhatnám, de nem fogom, mert tisztelem őt és az akaratát. Neked is ezt kéne tenned.

   Elena szipogva lenézett a sírra. Irnik tudta milyen nehéz elfogadni azt, hogy soha nem ismerheti meg az igazságot. Hazugságban élni sokkal könnyebb, ha azt hiszed, hogy az az igazság.

   - Apád jó ember volt -mondta a férfi a lány vállára téve a kezét. -Mindennél jobban szeretett téged és meg akarta adni neked azt, hogy olyan életet élj, amilyet te szeretnél. Fogd ezt az életet és éld.