Előzmények (a szükséges kontextus a novellák teljes megértéséhez):

 

Mellékszálak:

A nevük tisztázása után a karakterek, immár igazi árnyvadászokként, visszatértek a szokásos életükhöz.

Snake növelte a befolyását a lakótömbben, ahol éltek. Összefogta a lakókat azzal a céllal, hogy egy független, békés közösséget hozzon létre, amiben Peter atya segített is neki. Egy kisebb őrség szervezésébe is kezdett, ami kezdetben csak négy helyi lakóból állt, akik már bizonyították képességeiket és tudásukat a Pokolkutyák támadásakor. Ők voltak Matt, a troll, akinek a karja megégett a Pokolkutyák támadása alatt; Winston, az ork ex-UCAS katona; Eddie, a volt-Titán bandatag, aki idejét most már ketrecharcolással tölti; és Casey, a higgad, de nagyon intelligens ex-csempész.

Lance közben képtelen volt kezelni az életében beállt változásokat. A családja folyamatos támadásoknak lett kitéve a gyerekrablásos botrány miatt, ezért az apja kénytelen volt kitagadni és a StaticX Corporation ajánlatát -akinek külsősként eddig is dolgozott -elfogadva csatlakozni a céghez, hogy békés életet teremtsen a családjának. Valamint külön eltiltotta Lance-t a húgától, Claire-től, ami talán jobban fájt a tündének mint bármi más, mivel nagyon közel álltak egymáshoz.

A karakter már korábban elindult a sötét úton és ezt folytatta azzal, hogy paktumot kötött egy rejtélyes mentor szellemmel, Dormin-nal, az Alvóval. Lance kérése tudás és hatalom volt, Dormin-é pedig a szolgálat. Az entitás szándékai nem tiszták, de a titokzatossága és hatalma vonzotta Lance-t, ezért elfogadta az ajánlatot. Mondani sem kell, hogy később megbánta.

A lakótömbben közben egymást követték az események. Jo hazatért Glory társaságában. Később a karakterek nagy barátja, Kowalski is megjelent, hogy egy kis időre elbújhasson valami nőügye miatt. Sokat azonban nem teketóriázott és egyből rárepült Jo-ra, amivel kisebb összezördülést okozott. James, aki már Glory miatt is szerelmi bánatos volt, szólt Snake-nek Kowalski-ról és Jo-ról. Snake beszélt erről Jo-val, aki a férfi figyelmeztetését Kowalski-val kapcsolatban támadásnak vette és megmondta, hogy ne szóljon bele, azt csinál amit akar. Snake egy kicsit meg is lepődött a lány kirohanásán, mivel ő volt az első, aki helyi vezetővé előlépése óta úgy igazán megmondta neki, hogy foglalkozzon a saját dolgával.

Jo azonban jó hatással volt a szürke lakótömb szürke lakóira. Pozitív volt és energikus és az ő ötlete volt, hogy bulit rendezzenek az épület tetején, ami legalább egy kis pozitív változást hozott az ittenieknek. A bulin még Babette is megjelent, igaz csak távolról figyelte, mert ugyan Snake szívesen látta a környéken és szabadon járhatott itt, mégis inkább tartotta a távolságot a fertőzött kiléte miatt.

Snake Büdössel, aki időközben a helyi házmesterré lépett elő, átnyálazta a számokat és kiderült, hogy rengeteg lakás üresen áll és elég lepusztult állapotban van. Emiatt nem jön be annyi, hogy bizonyos szolgáltatások zavartalanul működjenek (víz, villany, mátrix kapcsolat stb.). Snake ezen is változtatni akart, ezért brigádokat szervezett a takarításhoz és rendbetételhez. Jo és Glory is részt vettek ebben mint minta brigád. Ezek után Büdöst bízta meg azzal, hogy a lakásokat hirdesse meg. Új lakók pedig lassan, de érkezni kezdtek.

Nem csak jó dolgok történtek azonban a környéken. Mivel a lakótömb már nem tartozott egyik bandához sem, így várható volt, hogy valamelyik meg fog jelenni. A Titánok banda néhány tagja oda is tolta az orrát, akiket Glory jól el is rendezett. A kihallgatásuk szokatlanul elborult módon történt. Bevitték őket a földszinti kiégett lakások egyikébe és székekhez kötözték őket. Lance itt borult el teljesen mikor kelta harci díszt festett magára és úgy riogatta vigyorogva a bandatagokat egy késsel megtámogatva. Nem csoda, hogy megkapta a Psycho nevet. A vallatásból kiderült, hogy igenis, a banda kiszagolta, hogy ez a hely üres és kíváncsiak voltak mi van itt. A bandatagokat végül elengedték és készültek rá, hogy visszajönnek.

Kowalski-t közben házi őrizetbe tette Snake, mert azt feltételezte, hogy esetleg ő állhat a Titánok megjelenésének a hátterében. Kowalski ezt zokon vette egy kicsit, de nem ellenkezett. Tagadta a részességét és a kivallatott bandatagok vallomása is ezt támasztotta alá. Snake hitt neki és elengedte. Kowalski végül úgy érzete, hogy már nincs maradása, mert nem látják szívesen és nem sokkal később távozott.

A banda végül visszajött, jóval többen, ahogy várták és Kowalski is velük volt. A nagy találkozást Lance kishiján lövöldözéssé változtatta a hirtelen fegyvervillantgatása miatt. Egyre inkább biztossá vált, hogy nem kezeli jól az utóbbi idők stresszét. Kowalski tárgyalóként vett részt és azt javasolta Snake-nek, hogy hívja ki a csapatot vezető orkot párbajra, mert ha legyőzi, akkor elmennek (Kowalski lehet, hogy egy gyáva féreg, de ha már Snake engedte, hogy náluk bujkáljon, akkor legalább egy kicsit megpróbált visszaadni ezzel). Snake belement, Kowalski letárgyalta az orkkal és megkezdődött az ökölpárbaj, ami Snake győzelmével ért véget. Ennek megfelelően a bandatagok távoztak, legalábbis egy időre.

Egy másik napon pedig lövésekre ébredtek a lakók. Glory ugyanis összecsapott Babette-el, és a nő le is lőtte a lányt és látszott, hogy az a szándéka, hogy megölje. Kiderült, hogy Glory afféle vadász, aki a Babette-hez hasonló fertőzöttekre és rémekre vadászik. Ő tudta már mi a lány és figyelmeztette Snake-et, hogy lehet, hogy az itteni emberek vérét issza, vagy az esszenciájukat nyeli el. Babette tagadott mindent, azt mondta soha nem bántott a lakótömbben senkit. Snake végül Babette védelmére kelt, amit Glory csak annyival kommentált, hogy reméli nem bánja meg a döntését, majd még hozzátette, hogy ha szükség lenne rá, akkor használjon tüzet ellene, vagy lője fejbe, az biztos végez vele. Babette később megköszönte Snake-nek, hogy kiállt mellette és újra megesküdött, hogy soha nem bántott itt senkit. Bevallotta a valódi természetét is neki és megígérte, hogy ha elküldi, akkor soha többet nem jön vissza ide. Snake azonban nem tett ilyesmit. Glory azonban az eset másnapján Jo-val elhagyta a lakótömböt.

​   Este volt és esett az eső. Loveland még ilyenkor sem volt teljesen üres. Emberek járták a nedves utcákat, a sikátorokban, felüljárók oszlopai mellett hajléktalanok és drogosok kerestek maguknak menedéket, vagy éppen keresték kétségbeesetten a következő szerencsétlent, akit kirabolhattak, hogy még egy napot élhessenek.

   Az egyik sötét sikátorból egy ázott, fiatal tünde férfi botorkált elő. Nem lépett ki az utcára, csak a sarkon figyelte az elhaladó embereket véreres szemeivel. Mikor egy csoport bandatag haladt el visszabújt az árnyékba. Egy fiatal törpe pár mellé azonban kilépett és feléjük nyúlt.

   - Kérem, segítsenek -nyöszörögte.

   - Eszedbe ne jusson, haver! -kiabált rá a törpe férfi és vaskos karjával rámutatva jelezte a tündének, hogy meg ne mozduljon. -Szanaszéjjel tördellek, ha ezt még egyszer megpróbálod!

   A tünde visszalépett. A törpe magához húzta a barátnőjét és sietve távoztak.

   A férfi próbálkozott tovább, de vagy nem törődtek vele, vagy ingerült pillantásokat kapott. Szédült, a szája ki volt száradva. Nekidőlt a falnak. Az eső kopogott ázott kabátján. Nem tudta mit csináljon.

   Ismét közeledett valaki. Egy tünde lány. Zöld haja kilógott a kapucnija alól. Ahogy közeledett a férfi egyre kétségbeesettebben bámult rá. A lány megállt és végignézett az ázott és rongyos férfin. Fáradt, zöld szemei voltak és az arcán és a nyakán is tetoválás volt.

   - Jól vagy? -kérdezte.

   A férfi kinyitotta a száját, hogy szóljon, de egy hang sem jött ki a torkán, aztán hirtelen a lány felé kapott és megragadta a karját.

   - Segítened kell, ember! -mondta. -Szükségem van a segítségedre!

   A lány ijedten lépett hátra, aztán arca fenyegetővé vált, ahogy ütésre emelte a másik kezét.

   - Engedj el, vagy megbánod!

   A férfi eleresztette és visszalépett a sikátor árnyékába. A tünde lány azonban nem ment el, hanem belépett mellé a sikátorba.

   - Mi a neved? -kérdezte.

   - J-James -válaszolta a férfi és megnyalta cserepes ajkait. -Figyelj, segítened kell! Megmérgeztek! Az a szar, amit eladtak nekem mindenféle d-d-dolgokat rakott a fejembe. Mindig mikor becsukom a szemem látom a sötét folyosót, a rám hajló épületeket. Kezek kapkodnak utánam és éles fogak. Rengeteg. Meg a gyerekek.

   Megfogta a fejét és az egész teste megrázkódott. Levegő után kapkodott.

   - Mit szedtél be? -kérdezte a lány és közelebb hajolva belenézett a férfi szemeibe.

   - Cs-csak Bliss-t -válaszolt a férfi. -De beleraktak valamit. Megmérgeztek!

   - Hallucinálsz.

   - N-nem, nem teljesen... Inkább, mint egy rémálom. Nagyon valódinak tűnik. A f-fogak h-harapnak. Az a-arcok. Az a-arcok, amiket ismertem...

   A hangja elakadt.

   - Jól van. Nyugodj meg. Segítek -mondta a lány.

   James szemei kitágultak a meglepettségtől. Nyelt egy nehezet.

   - J-Jó, jó. Azt szeretném, ha elmennél ahhoz, aki eladta ezt nekem és megmondanád neki, hogy... hogy vissza akarom kapni a pénzem.

   - Nem -válaszolta a lány határozottan.

   - Hogy? D-De, azt mondtad...

   A férfi testén újabb remegés szaladt végig. Összehúzta magát.

   - Azt mondtam segítek, igen, de nem fogok futkosni a te pénzed után.

   - De... megmérgeztek! Nem tudok aludni a rémálmok miatt! Nem bírok enni! Rosszul vagyok és állandóan remegek! Csak azt akarom, hogy vége legyen!

   Könnyek kezdtek csorogni James arcán.

   - Te mérgezed magad. Be kéne fejezned annak a szarnak a szedését. Ezért érzed magad szarul. Tönkre tett.

   - Nem! -vágta rá a férfi. -A méreg miatt van! Nekem kell ez! Nem merek aludni a rémálmok miatt! Ez megszünteti. Csak azt nyugalmat akarok.

   - Baromság! -emelte meg a hangját a lány. -Az a szar okozza a rémálmaid. Csak menekülsz a probléma elől.

   James dühösen megragadta a tünde lányt.

   - Nem tudsz semmit sem! -ordította az arcába. -Ha nem segítesz hagyjál békén! Takarodj innen!

   A lány visszalökte a férfit a falnak és felemelte az öklét.

   - Még egy ilyen és komolyan meg foglak ütni -mondta.

   A férfi ijedten összehúzta magát és csak motyogott sírva mint valami rémült kisgyerek.

   - Mit érdekel téged mi van velem? Miért vagy még itt? Mit akarsz tőlem?

   - Segíteni akarok, te idióta!

***

   - Aztán beszélgettünk -folytatta James. -Elmondtam neki a problémáimat. Basszus, még sírtam is. Aztán rávett, hogy kezdjek valamit az életemmel. Tudod, az atya rendes meg mind és hagy időt, de nem csinálta azt, amit ő. Emiatt ragadtam abban a szarban akkor, mert csak halasztottam, csak gondolkodtam rajta, vagy legalábbis azt ígértem, hogy gondolkodom rajta. Ez a lány viszont rugdosott. Verbálisan persze. Azt mondta, hogy a gondolkodás jó, de csináljak is valamit. Belém dumálta, hogy kibírom és meg tudom csinálni. Én meg hittem neki. Annyira, hogy már nem is az volt a kérdés, hogy tiszta leszek-e, hanem hogy utána mit fogok csinálni. Aztán elkísért vissza az atyához és... és most itt vagyok.

   Eddie kiitta a sörét és a fémdobozt összenyomta a földön maga mellett.

   - Oké -mondta és eleresztette egy böfögést. -Először is, soha nem sírunk nők előtt. Ez szabály, haver. Ha mégis, akkor sem tesszük szóvá, illetve letagadjuk. Másodszor, nem várhatod el tőlem, hogy ezt a sztorit elhiggyem.

   - Ja, tudom, hülyeség -mondta James és lenézett a kezében lévő sörös dobozra, ami még több mint a feléig tele volt.

   - Tudod, nehéz elhinni, hogy egy csaj, aki jól is néz ki...

   - Nekem tetszett, már amennyire emlékszem rá -szólt közbe a tünde és beleívott a sörbe.

   - ...Loveland-ben, egy kétségkívül masszívan drogos csávónak mint te, csak úgy felszólításra segítsen.

   - Ja, ja -bólogatott James egyetértően.

   - Úgy értem, elég elbaszott lehettél akkoriban -mondta Eddie és bontott még egy sört.

   - El sem tudod képzelni.

   - Hát, hallottam sztorikat. Masszívan nyomhattad.

   - Dobhatnánk a témát?

   - Persze.

   - Köszi.

   Ittak és csend telepedett rájuk. A tízemeletes tetejéről látták a város nagy részét, hallották a zajokat. Nyugodt volt az este, fölöttük sötét lepelként húzódott az ég, a távolban Seattle világított.

   - Nem lehet, hogy képzelted a csajt? -szólalt meg Eddie. -Tudod, mint ilyen tudatalatti kivetülés, ami utat mutat, vagy hasonló.

   - Nem tudom, lehet -vonta meg a vállát James. -De az azt jelentené, hogy az akaraterőmmel le tudnék bontani egy falat, de nem ez a helyzet. Sajnos.

   - Ne legyél pöcs magaddal -vágta hátba a férfi. -Lehet, hogy gyík tested van és nem te vagy a legkeményebb tökű gyerek a környéken, de folyamatosan csépelünk és mindig visszajössz többért. Ami vagy azt jelenti, hogy egy ritka nagy idióta vagy, vagy rohadt kitartó. És ez azért valami.

   James elmosolyodott és felnézett Eddie-re.

   - Kösz, haver -mondta.

   - Hé, nem azért mondom, hogy jobban érzed magad. Én nem hazudok. Ezek tények.

   A tünde elnézett a távolba.

   - De nem hiszem, hogy képzeltem volna. Azt hiszem valódi volt.

   - Az elég furcsává tenné. Hogy hívták?

   - Nem tudom. Csak arra emlékszem, hogy rövid, zöld haja volt és ilyen tetoválások volta a nyakán és az arcán téglalapokból és körökből, meg ilyesmikből. És zöld szemei voltak. Fáradt zöld szemei, vagy talán nyugodt. Nem is tudom.

   - Próbáltad megtalálni? -kérdezte Eddie.

   - Hogyan?

   - Nem tudom. Körbekérdezni. Ha környéken van erről a leírásról csak beugrik valakinek.

   - De kit kérdezzek? Nem ismerek nagyon senkit.

   - Hát, Peter atya elég sok mindenkit ismerhet a környéken. Vagy akár én is. Sokat járok Loveland-be. Utánakérdezhetek, ha gondolod.

   James felkapta a fejét.

   - Megtennéd?

   - Persze -vágta rá Eddie. -Ez nem olyan, mintha arra kérnél, hogy öljek meg valakit. Utálnám magam, ha nem tennék meg mindent, hogy megtaláljam a csajt, akibe vadul szerelembe estél.

   Vigyorogva oldalba bökdöste a tündét.

   - Nem estem vadul szerelembe -ellenkezett James.

   - Peeeersze. Mert te olyat nem szoktál.

   A tünde vissza akart vágni valamivel, de inkább hallgatott és forgatta a kezében a sörös dobozt. Mindketten elnéztek a vibráló belváros felé.

   - Mint mondjuk Jo-ba -mondta Eddie és ivott.

   - Már megint ez! -csattant fel James. -Én nem-

   - Dehogynem! A hülye is látja rajtad. Az egész ház tudja. Mikor eltűnt egy elviselhetetlen, mély depressziós kis seggfej voltál. Mikor megjelent az egész fejed egy nagy száj volt és úgy csorgattad a nyálad utána, hogy ki kellett raknunk a csúszásveszély táblát a folyosókra. Ha szemmel tudtál volna ölni, akkor Kowalski-t kis lapáttal szedhettük volna össze. És még életemben nem láttam olyan reményvesztett és csalódott pillantást, mint amikor Glory-ra néztél. Szóval fejezd be a baromságot és kezdj el nem hazudni legalább magadnak, meg gyakorlatilag senki másnak se, mert most már hülyén jönne ki.

   James hosszan hallgatott és bámult a messzeségbe.

   - Belegázoltam az érzéseidbe, ugye? -kérdezte Eddie.

   - Ja, egy kicsit -sóhajtotta a tünde.

   Eddie vett egy mély levegőt, hogy időt nyerjen, amíg kitalálja, hogy mit mondjon vigasztalólag, de nem jutott semmi az eszébe, ezért inkább bontott még egy sört.

   - De mindegy -mondta James. -Már túl... túl leszek rajta. Túlélem.

   - Így van! Nem fogsz belehalni. De most, hogy kitárgyaltuk a te szerelmi életedet mesélek én.

   - Már előre félek.

   - Van mitől -vigyorgott Eddie. -Melyiket akarod hallani? A "romantikusat", vagy a furát?

   - Van romantikus is? -húzta fel a szemöldökét a tünde. -És ez romantikus romantikus, vagy "romantikus" romantikus?

   - "Romantikus" romantikus.

   - Szóval egyáltalán nem romantikus.

   - Nézőpont kérdése.

   - Akkor legyen a fura.

   - Ahogy akarod. A fura Glory.

   James kiköpte a sört.

   - Mi?! Komolyan?

   - Ja -vigyorgott Eddie egyáltalán nem zavartatva magát a tünde megdöbbent arckifejezésétől. -A kócos haja, ahogy a szemébe lóg, a vörös szemei, a bepöccent arckifejezése... Ja, egészen begerjedtem tőle. Nagy csöcsök és még a bőrpáncélzata is furcsamód szexi.

   - Ehh... -mondta James nagy nehezen.

   - Mi van?

   - Ember, láttad a karjait?

   - Ja. Senki sem tökéletes. De lehet, hogy még érdekessé is tenné a dolgokat.

   James összeráncolta a szemöldökét és látszott az arcán, hogy fejben már elhatárolódott a férfitól.

   - Most úgy nézel rám, mintha te nem próbálnád ki egy kiberbukszával -csattant fel Eddie.

   - Mert nem is!

   - Az vicces, mert a barátnőd, Jo, úgy néz ki rákapott a dologra.

   A tünde elhallgatott. Eddie odanyújtott neki még egy sört.

   - Tudom, őrület -mondta együtt érzően.

   - Ja, az -felelte James és elvette a dobozt és megbontotta.

   Pillanatokig csak csendben ültek. Hallották, ahogy két emelettel lejjebb Jessica, a törpe lány, ordítozik valami miatt. Lehet megint elment a mátrix kapcsolat.

   - Szóval akkor te ilyen kiberfetisiszta vagy? -szólat meg a tünde.

   - Mi? Nem!

   - Jól van. Nem azért mondom. Nem mintha azzal bármi baj lenne. Azt csinálsz, amit akarsz.

   - Így van! Te sem szólod le, hogy az én csajomnak kibervere van és én sem szólom le, hogy a te csajodnak nincsen melle.

   - Ja... Várjál. Mi? Hogy Jo-nak-

   Eddie nevetett.

   - Van egy haverom, aki az ork nőkre bukik -mondta. -A csajának akkora melle van... Hú. Motorcsónakoznám. Te, haver, meghalnál köztük.

   James sóhajtott egyet és megdörgölte az arcát.

   - Én nem tudom, ember. Kezdem úgy érezni, hogy baromi konzervatív vagyok.

   - Dehogy is -veregette meg a vállát Eddie vigyorogva. -Csak nem tudod mi a jó. Majd egyszer bevezetlek a jóba, ha elég nagy leszel és szobatiszta. Meg persze, ha nem akarsz szüzen meghalni.

   - Alig várom. És mi van azzal a "romantikus" sztorival?

   - Ó, igen -Eddie elnézett a város felé. -Úgy hívják Bellona. Meg szokott fordulni abban a harcosok klubjában, ahol én is. Ott láttam először.

   - Félbe kell, hogy szakítsalak -vágott közbe James. -Azt akarod mondani, hogy nők is járnak a harcosok klubjába?

   - Vonzza őket az igazi férfi szag -vigyorogta Eddie. -De, hogy a kérdésedre is válaszoljak, igen, küzdenek is. Néhány. Ha most Glory-ra gondolsz nem állsz távol a valóságtól. Masszívan brutálisak és nem pucér iszapbirkózás amit csinálnak, hanem a szart is kiverik egymásból, meg bárkiből, ha arról van szó. Ijesztő.

   A férfi hagyott egy sörivásnyi hatásszünetet a tündének, hogy leülepedjen az információ.

   - Aztán ott van Bellona -folytatta. -Nem kifejezetten nagydarab és úgy általában sem tűnik különösebben nagy kihívásnak. Viszont rohadt gyors. Úgy értem kurva gyors. Nem lehet megfogni. Olyan mint egy bevazelinezett gumiujj.

   - Egy mi?!

   - Én sem hittem el, pedig láttam. Egy ork arcot úgy nyomott le, hogy addig táncolt körülötte és csépelte a lábait, ameddig az orkon már nem bírt állva maradni. Van benne is valami gyorsítás, mert enyhén szólva is nonszensz volt, amit csinált.

   - És ez mitől "romantikus"? -kérdezte a tünde.

   - Ja, igen -mosolyodott el Eddie. -Vannak ott a klubban ilyen küzdelmek, mikor többen mennek egymás ellen, de mindenki mindenki ellen. Úgy hívják Battle Royal. Egy ilyenben voltam vele. Összeakadtunk egy trollal és mondhatni összefogtunk. Táncolgattunk körülötte és kerülgettük a karjait, ahogy csapkolódott és közben próbáltunk valamit okozni ellene, de gondolhatod. Aztán Bellona kapott egy akkora maflást tőle, hogy berepült a sarokba és lefeküdt durmolni. Erre én megszívtam magam és nekimentem a trollnak azzal a tervvel, hogy ha kell tőből leharapom mind a két lábát. Bellona-ra érkeztem és én is lepihentem. A legromantikusabb dolog volt, amit valaha átéltem.

   - Te nagyon hülye vagy. Meg, most tök komolyan, mi a jó az ilyen csajokban?

   - Nem tudom -vonta meg a vállát Eddie. -Nekem azok tetszenek, akik nem is az, hogy meg tudják védeni magukat, hanem kicsit harciasabbak, agresszívebbek. Érdekesebb. Mint amikor küzdöttem vele. Haver, olyan pillanatok alatt szedett szét, el sem tudod képzelni. Ütött, ahol ért és mire ráfordultam már ott sem volt. Néhányat azért sikerült bemosnom neki, pusztán hogy kimutassam a szeretetem, de szart rá. Aztán mikor már nagyon tántorogtam rám mászott, lerántott és akkora térdest kaptam tőle a gyíkomra, hogy azt tanítani kellene. A lábaimat meg úgy szétverte a kiberkezeivel, hogy napokig nem bírtam lábra állni. Azt hiszem két bordámat is elintézte.

   - A kiberkezeivel?

   - Ja, ilyen krómozott kezei voltak, csuklóból mind a kettő. Meg sárgán lángoltak a szemei, mikor begerjedt.

   - Biztos, hogy nincsen kiberver fétised?

   - Nem tudom, haver. Lehet. Mindennap tanul az ember valami újat magáról, vagy a világról.

   - Akkor ez a Bellona is olyan ijesztő lehet, mint Glory.

   - És dögös -tette hozzá Eddie.

   - És nem zavar, hogy... tudod, levert?

   - El nem tudod képzelni mennyire idegesít! De ez része a játéknak -megragadta James vállát és közelebb hajolt hozzá. -Akár ököllel, akár szavakkal folyik a küzdelem a lényeg ugyan az: legyőzni a csajt, sarokba szorítani és levadászni. A tény, hogy habosra verte a fejemmel a betont csak azt bizonyítja, hogy nem érdemlem meg őt, mert egy gyökér vagyok. Viszont ha majd elkapom, mert elkapom, akkor tényleg az enyém lesz, mert megküzdöttem érte és győztem. És emlékezni fog a győzelmemre és ez ennek a játéknak a lényege.

   A tünde értetlenül pislogott.

   - Nem mondhatnám, hogy értem -mondta.

   - Nem baj -mondta Eddie, átkarolta James vállát és böfögött. -Majd megérted, de addig még sokat kell tanulnod, ifjú padawan.