>>>>>[Korábban Bellona karakterével meghúztam az egyenlőségjelet a férfi és a nő között Shadowrun-ban. Mert 2075-ben a nemek közti egyenlőség csak az egyének döntésén múlik (és pénztárcájuk vastagságán), ahogy az emberek a külsejüket és akár saját biológiai nemüket is kedvükre választhatják meg. A természetnek kevés beleszólása van már a dolgokba, ahogy a technológia fejlődik. Egy fegyver ásító csöve pedig pontot tesz minden vita végére akárki is álljon a túloldalon.
Viszont szerettem volna megmutatni, hogy egy nő képes igazán veszedelmes lenni karmok, karpengék és hatalmas fegyverek nélkül is. Ő volna Nox.
Nox a görög mitológiában az éjszaka istennője. A legenda szerint hatalma akkor volt, hogy még maga Zeusz és félt tőle.
Szereplők:
- Nox, a szirén
Íródott: 2016.08.08.]<<<<<
Bárkiből lehet árnyvadász: A Szirén
"A szépséget (...) könnyű összetéveszteni az ártatlansággal."
- Tom Rob Smith
Nox kiszállt a taxiból a hotel előtt. Elővette a kommlinkjét és kifizette a sofőrt, majd elkezdte átpörgetni a kapcsolatainak listáját és rábökött az egyikre.
- Megérkeztem, drágám -szólt bele mikor a kapcsolat létrejött.
- Jól van -válaszolta Erebus. -Légy óvatos.
- Ne aggódj. Max egy óra és otthon leszek, aztán azt csináljuk, amit szeretnél.
- Remélem, hogy tényleg gyorsan megleszel, de továbbra sem tartom jó ötletnek, hogy egyedül mész be.
- Durván is szeretem -mosolygott Nox -, de tudod, hogy jobban élvezem ha gyöngéd vagy.
- Én sem szeretem, ha szükségtelenül durvulnak el a dolgok, csak... -a férfi szünetet tartott. -Ha valami történne csald ki az erkélyre, vagy intézd úgy, hogy tiszta legyen a célpont és kilövöm.
- Jól van. Majd hívlak, ha végeztem. Szeretlek.
Bontotta a vonalat. Erebus megint túl akarta biztosítani az akciót, biztosra menni mindenben. A férfi remekül át tudott gondolni és meg tudott szervezni egy akciót a legapróbb részletekig. Nox soha nem hibáztatta emiatt -sőt egyenesen csodálta -, hiszen csak katonaként és férfiként gondolkodott. Ő viszont sokkal egyszerűbbnek látta a feladatot. Ez egy egyemberes munka volt.
- Tudod nagy jól, hogy évekig dolgoztam férfiakkal. Tudom hogyan kell bánni velük, különösen katonákkal. Tudni fogok kezelni néhány fegyveres fickót is -mondta Nox mikor a tervezésnél Erebus öt másik embert akart még beszervezni. Eltartott egy darabig, amíg meggyőzte, de arról nem tudta lebeszélni, hogy ott legyen, felügyelje az egészet és fedezze, ha valami történne. Nox ennek még örült is, mert akármilyen jó is lehetett ő bármi történhetett és olyankor jó, ha valaki vigyáz rá.
A nő rámosolygott az ajtónállóra és belépett a hotel forgóajtóján. Ez egy drága hely volt magas biztonsággal, ezért Nox biztosra vette, hogy átsétált egy kibereverérzékelőn és egy MAD-szkenneren, sőt, talán egy vegyi-érzékelőn is, habár egyik sem jelzett semmit.
- Jó estét -mosolyogta a bejárat mellett álló két biztonsági őrnek.
- Jó estét -biccentettek és egyből barátságosabb arcot vettek fel.
Nox valószínűleg nem az egyetlen jó nő volt, aki láttak idejönni, de ahogy hallotta az őröket összesúgni mögötte úgy gondolta ő lehet azon kevesek egyike, aki észre is vette őket és vette a fáradtságot, hogy köszönjön is. A nőnek kedve lett volna flörtölni velük egy kicsit, hogy több információt tudjon meg, vagy csak csak pusztán szórakozásból, de már tudta amire szüksége volt, ezért egyenesen a recepcióhoz ment, közben mindenkire mosolygott és minden alkalmazottnak köszönt, még az RSR-2-es hordár androidnak is visszaköszönt.
- Jó estét! Miben segíthetek? -kérdezte a recepciónál egy fiatal nő.
- Jó estét! A nevem Elenora Croft -mondta Nox. -Mr. Richard Belmont-tal van találkozóm.
A nő lenézett az előtte lévő monitorra.
- Sajnálom, Miss Croft, de Mr. Belmont nem jelezte, hogy várja Önt és külön kérte, hogy senki se zavarja.
- Ebben az esetben át tudna neki adni egy üzenetet? -mondta Nox és a válltáskájából előhalászott egy kártyát.
A kártya az Andersen Boutique-é volt, ahol különféle hölgyek szolgálatait lehetett igénybe venni. Mr. Belmont gyakran rendelt onnan társaságot magának mikor itt szállt meg. Ezt viszonylag könnyű volt kideríteni. Kicsivel nehezebb volt eltéríteni a hívását, hogy akaratán kívül Nox-ot rendelje meg magának. A harmadik nehézség az volt, hogy az Andersen Boutique minden alkalmazottjának volt egy saját kártyája, ami azonosította őket. A kártya, amit átadott a recepciósnak, ugyanilyen volt, csak nem valódi. Nox maga hamisította, hogy külsejében és funkciójában is hasonló legyen az eredetihez. Úgy gondolta egészen meggyőzőre sikerült.
A recepciós megnézte a kártyát, aztán a monitorra nézett, végül újra Nox-ra.
- Köszönöm a türelmét -mondta és átnyújtott egy vendég kártyát. -Parancsoljon. A lifteket arra találja. Huszonharmadik emelet hatos szoba.
- Nagyon köszönöm -Nox lenézett a nő névtáblájára -, Jeanette. A mosdót hol találom?
- Ugyanarra, a lifteken túl és jobbra.
- Köszönöm.
- Kérem -mosolygott a recepciós.
Nox bement a női mosdóba, lerakta a táskáját a mosdó szélére és megnézte magát a tükörben. A vörös, zöldszemű Elenora Croft nézett vissza rá. Nox nem igazán érzete, hogy a vörös haj, vagy a zöld szem jól állnak neki, de Belmont egy vöröset szeretett volna. Megnézte és megigazította a parókáját. Nem szerette a parókákat és sokat fontolgatta a színváltós haj beültetését, de túlságosan szerette az eredetit. Odahajolt a tükörhöz és megnézte a kontaktlencséit, hogy nem mozdultak-e el, aztán elővette a "túlélőkészletét" és megigazította a sminkjét. Az alapján amit kiderítettek Belmont jobban preferálta a humán és tünde nőket, de nem volt preferenciája sem az erősebben sminkelt, idősebb nők, sem a smink nélküli, szűzlányok, ezért Nox a szolid középutat választotta, aztán majd menet közben rögtönöz attól függően mi az igénye az "ügyfélnek". Jó hír volt viszont, hogy Belmont nem volt egy vadállat, vagy híve bármilyen erőszakos, szexuális perverziónak.
A lift csilingelve állt meg a huszonharmadik emeleten, majd egy nő hangján közölte is ezt a tényt. A hatos szoba a szint túloldalán volt. Sok ember volt itt. Katonák főleg. Sok katonával volt dolga, ezért könnyen felismerte őket az állásukból, járásukból, a tekintetükből és az arcvonásaikból. Meg persze az az információ is segített, hogy a hotelben egy konferenciát tartottak másnap és egész szinteket foglaltak le tiszteknek és kísérőiknek. Nox felnézett a folyosókon lévő kamerákra is és megint elgondolkodott, hogy vajon Erebus hogyan gondolta a behatolást és a kijutást anélkül, hogy a dolgok el ne durvultak volna egy katonákkal teli hotelban. Talán végül belátta, hogy ez tényleg nehezen kivitelezhető és ezért egyezett bele az ő ötletébe. Nyilván ezt sose vallaná be neki.
Ahogy haladt a célja felé tovább folytatta a korábbi taktikáját: mindenkire mosolygott, mindenkinek köszönt és a katonáknak egy kicsit illegette is magát. Azt akarta, hogy minél többen lássák és minél többen emlékezzenek rá. Ugyanis ha valami rosszul menne, akkor hasznos tud lenni, ha mindenki valaki olyasvalakit üldöz, aki már régen nincs is ott és közben nem veszik észre azt, aki soha nem is volt ott.
A hatos szoba előtt ketten szobroztak: egy törpe és egy ork. A törpe lehetett a rangidős, de legalábbis a tapasztaltabb. Az ork újoncnak tűnt, mert túl merev volt és túl komoly. Nox ahogy a közelükbe ért előre köszönt.
- Jó estét, uraim. Mr. Belmont-al van találkozóm. Jó helyen járok?
Mind a ketten végigmérték.
- Tudja bármivel bizonyítani, hogy megbeszélt találkozója van az őrnagyúrral? -kérdezte a törpe.
Nox válasz helyett átnyújtotta az Andersen Boutique kártyáját. A törpe megnézte, majd visszaadta.
- Köszönöm, kisasszony -a törpe egyszerre udvariasabbá vált. Talán szintén egy rendszeres kuncsaft valamelyik nevesebb helyen Fort Lewis-ben. -Viszont át kell kutatnunk magát és a táskáját is. Ez az eljárás.
- Természetesen -mosolyogta a nő. -Megértem.
Átadta a táskáját a törpének, aki felnyitotta és elkezdett turkálni benne, majd ki is szúrta az egyetlen benne lévő fegyvert.
- Ezt nem viheti be -mutatta fel a törpe az önvédelmi maroklőfegyvert.
- Ó, persze. Lenne olyan kedves vigyázni rá, amíg végzek. Egyedül vagyok és veszélyesek az utcák éjszaka egy nő számára.
- Természetesen, kisasszony. Ha szeretné el is kísérhetem, hogy biztonságban hazaérjen.
Erre a kijelentésre az ork meglepetten felkapta a fejét, de a törpe a pillantásával jelezte felé, hogy meg ne merjen szólalni és készüljön fel lelkileg, hogy neki kell fedeznie a hátát, ha esetleg valaki kérdezné, hogy miért nincs a posztján. Nox csak mosolygott.
- Nagyon örülnék neki -mondta. -De nem szeretném, ha bajba kerülne miattam.
- Amiatt ne aggódjon.
Az ork egyre feszültebben bámulta a törpét, aki az egészet fel sem vette, csak intett neki. Az ork belépett a nő mögé és Nox szinte érezte, ahogy a férfi megrántja a vállát a "Mi a franc?!" jeleként.
- Óvatosan motozd meg, tizedes -utasította a törpe.
- Igenis -sóhajtotta lemondóan az ork.
Az ork végigtapogatta Nox haját, a haja alatt a nyakát, a fülei mögött, a vállait és a karjait.
- Emelje fel a kezeit.
A nő engedelmeskedett. Végigtapogatta a karját még egyszer, a hónalját és az oldalát. Nox végig az előtte álló törpére mosolygott, de mikor az ork a melleinél tapogatta végig akkor ijedten levegőért kapott. A törpe azonnal összehúzta a szemöldökeit és mogorván nézett az orkra.
- Ott óvatosan, kérem -mondta Nox ijedtséget víve a hangjába, mintha attól félne, hogy kihasználják a helyzetét.
És a dolog működött.
- Mit mondtam, tizedes? -förmedt rá a törpe.
- Sajnálom, uram és kisasszony -felelte az ork idegesen.
Nox el tudta képzelni az ork frusztrációját. Mindigis sajnálta a kiskatonákat, akiket kihasználtak a feletteseik. Másrészről megint bebizonyosodott a számára, hogy annak ellenére, hogy tudják, hogy ő prostituált a férfiak többsége a nőknek járó tisztelettel kezeli. És ezt a lovagias hozzáállást kegyetlenül ki lehetett használni, ahogy ezt Nox most éppen tette.
- Semmi gond -mondta a nő. -Tudom, hogy csak a munkájukat végzik. Folytassák nyugodtan, kérem.
És az ork folytatta. Végigtapogatta a lábait és a szoknyája alá is benyúlt, ahol Nox már csak pusztán szórakozásból sikkantott egyet, hogy lássa, ahogy a törpe ráförmed az orkra. Erre az elterelésre azonban már nem volt szükség, mert amit nem akart, hogy megtaláljanak, azt a mellénél rejtette el. A szoknyáját is végigellenőrizték, sőt, a végén még a cipőjét is le kellett vennie, hogy átvizsgálják.
- Rendben van, kisasszony. Végeztünk és elnézését kérem a kellemetlenségekért -mondta a törpe és nem túl szívélyes pillantást vetett az ork tizedesre.
- Nincs miért elnézést kérnie. Sokkal nagyobb biztonságban érzem magam, ha látom, hogy komolyan veszik a biztonságot. És maguk alapos munkát végeztek.
Nox egy kacér mosolyt dobott az ork felé.
- Bemehet. Az őrnagyúr már várja -mondta a törpe. -És utána, ha szüksége van segítségre, én itt leszek. Keresse Cole Tower őrmestert.
- Úgy lesz.
A nő bekopogott az ajtón, majd benyitott. Belmont mosolyogva üdvözölte. Úgy volt öltözve, mint aki randihoz készült.
- Jó estét. Elenora, igaz?
- Igen, Mr. Belmont.
- Szólítson csak Richard-nak.
Nox kilépett a cipőiből és beljebb ment a tágas hotelszobába. Halk zene szólt, Belmont hellyel kínálta, majd a bárszekrényhez ment.
- Elég komolyan veszik odakint a biztonságot -szólt a nő. -Számítanak valamire?
- Ne aggódj -nevetett az ork. -Ha számítanának valamire, akkor be se tudtál volna ide jönni. Csak úgy tűnik fontos ember vagyok. Milyen bort szeretnél?
- Nem igazán értek az italokhoz. Rád bízom a döntést.
- Vagy van itt elég sok drága ital, amiket nem hiszem, hogy valaha kóstoltál. Ha gondolod én nem vagyok ellene, hogy végigkóstoljunk párat.
- A világért se szeretnék visszaélni a vendégszereteteddel.
- Maximum a szállodáéval, de azzal meg ne foglalkozz. A sereg fizeti -mondta Belmont sokat sejtető mosollyal.
- Imádom mikor ezt mondják -mosolyodott el Nox.
Italoztak, sokat és legalább annyit beszélgettek. Beszélgettek a seregről. Minden katona imádott sztorizni és Nox imádta hallgatni őket, a vicces történeteket és a tragikusakat is. Belmont sem volt kivétel, sőt, rákontrázott minden történetre, amit a nő mesélt neki, amiket régebben hallott katonáktól. Az idő múlásával az ork nyelve egyre jobban megeredt az italok hatására. Beszélt róla, hogy mennyire megromlott a kapcsolata a feleségével és hogy ki nem állhatja és már tervezi a válást. Egy itallal később már el is döntötte, hogy válni fog. Mikor Nox-ra került a sor ő a saját életének kissé módosított mását adta elő, hogy együttérzést váltson ki Belmont-ból. Sokat ivott ő is, de a veséi kicsit fel voltak turbózva és gyakorlatilag képtelen volt lerészegedni, viszont nagyon meggyőzően tudta játszani a részeget.
Egész rendes fickónak ismerte meg Belmont-ot. Kicsit sajnálta is, de volt egy munkája, amit el kellett végeznie. Mikor már a témák kimerülőben voltak és a beszélgetéseik között nőttek a szünetek Nox könnyíteni kezdett a ruházatán és a megfelelő mozdulatokkal és érintésekkel jelezte a férfi felé, hogy hangulatban van. Belmont ölébe ült és átvette az irányítást. Mikor a férfi próbálkozott akkor ellenállt és kérette magát. Ez egy stratégiai játék volt, amiben tudni kellett eleget adni, de nem túl sokat, kielégíteni a vágyat, de csak annyira, hogy visszajöjjön többért. Nox most azonban távolságot akart tartani. Minden prostituáltnak megvoltak a maga szabályai, amiket követtek. Általában ez csókolózás tilalma volt. Nox technikailag már régóta nem volt prostituált, de neki is volt egy szabálya. Soha nem fekszik le olyannal, akit meg akar ölni.
- Még egy utolsó korty tirivel édesítsük meg -suttogta a nő, ahogy az ujját a férfi szájára nyomta.
Felállt és az asztalhoz ment. Ahogy az üveggel és a poharakkal babrált lassan mozgatta a csípőjét, rázta és körzött vele, hogy elterelje az ork figyelmét, miközben ügyes ujjaival egy apró üvegcsét húzott elő a melltartója pántjából, a tartalmát az egyik pohárba szórta, majd visszacsúsztatta a helyére. A tánca fináléjaként pedig kicsatolta a melltartóját és a földre dobta, majd széles mosollyal, a melleit a poharakkal eltakarva sétált vissza Belmont-hoz.
Visszamászott az ork ölébe és átadta neki a poharát. A férfi kiitta és a földre dobta, aztán a fejét a nő kerek mellei közé fúrta. Nox átkarolta a Belmont-ot a szabad kezével és várta, hogy hasson a cián.
Pár perc múlva a férfi kapkodta a levegőt, fuldoklott, de utolsó erejével még felállt mielőtt eszméletlenül összeesett volna összezúzva az üvegasztalt. A zajra szinte azonnal megszólalt Belmont kommlinkje.
- Uram, minden rendben. Zajt hallottunk.
Nox felkapta a kommlinket és a kezével a nyakához nyúlt, morgott egy kicsit, harákolt, majd a néhai Belmont őrnagy hangján szólalt meg. Eleget beszélgetett vele, hogy szinte tökéletesen tudja utánozni.
- Mi a probléma?
- Zajt hallottunk, uram.
- Igazán? Maga szerint mégis mit csinálunk idebent, sakkozunk?
- Nem, uram. Elnézést, uram.
- El van nézve, de legközelebb tényleg valami fontossal zavarjon. Idebent én tudom kezelni a dolgokat a segítsége nélkül is.
- Értettem, uram.
Kinyomta és lenézett a halott orkra.
- Sajnálom, Richard -mondta és elindult összeszedni a ruháit.
Nox nem sietett, elvégre egy bő háromnegyed órája volt és bármennyire is nem szeretett volna egy halottal egy szobában lenni nem mehetett el korábban, mert az gyanús lett volna. Csendben átvizsgálta a szobát hátha talál valamit, amit a megbízójuk hasznosnak találhat. A hálószobában volt egy hangérzékelős széf, amit a hotel a vendégeknek állít be mindig, hogy az értékeiket elzárhassák.
- Richard Belmont -mondta az ork mély hangján.
A széfen a lámpa zöldre váltott és kinyílt. Benne volt néhány csekkrúd, chip és néhány érdekesnek tűnő akta. Mindet a táskájába rakta, majd átsétált a fürdőbe, ahol megigazította a sminkjét, aztán pár perc várakozás után kiment a szobából.
Elköszönt az őröktől, lement a lifttel és az alsó szinten bement a mosdóba. Levette a vörös parókát és kibontotta hosszú barna haját. Kivette a zöld kontaktlencséit. A kommlinkjén megváltoztatta a felsőjének, a szoknyájának és a harisnyájának a mintázatát. Még egyszer megnézte magát a tükörben, bedobta a parókát, a kontaktlencséket, az Andersen Boutique kártyáját és a recepción kapott vendégkártyáját a kukába, kiment a mosdóból és egyszerűen kisétált a hotel főbejáratán az éjszakába.
>>>>>[Nox prostituált volt sokáig Fort Lewis-ben, a Soft Landing nevű, katonák körében népszerű, kuplerájban. Itt tanult rengeteget a katonáktól a seregről, ezért katonákkal nagyon könnyen megtalálja a közös hangot. Tehetséges volt abban, hogy a megfelelő embereket csábítsa el, ezért hamar komoly befolyással rendelkező emberek keresték a társaságát. Életének ez a szakasza akkor ért véget, mikor találkozott Erebus-al, a leszerelt mesterlövészből lett megcsömörlött haditudósítóból lett bérgyilkossal. Nox a férfi oldalán lépett be az árnyak világába.
Nox nem rendelkezik semmiféle kiberverrel, viszont több biovere is van arra, hogy megtámogassák kivételes szociális képességeit. Emellett egész ügyes hamisító is. A harc ugyan nem az erősség, de meg tudja húzni a ravaszt gond nélkül, ha arra van szükség.
Nox-ot egy Quillian nevű RylskyArt modellről mintáztam.]<<<<<
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.