A történet sosem ér véget

2017. december 15. 13:00 - Fülöp Adrián

Shadowrun novella #45 - Kellemeset a hasznossal

>>>>>[Egy újabb novella Liliről és ezúttal csak neki szentelve, ami azt jelenti, hogy valami készül. A monacoi nemes először A töviserdő novellában jelent meg Marina életében.

Szereplők:

  • Emilie De Rochefort, a Rochefort Enterprises tulajdonosának és CEO-jának lánya

Kép: https://moonychka.deviantart.com/

Íródott: 2016.09.19.]<<<<<

Kellemeset a hasznossal

"A nő, akár az erdei gomba, minél szebb, annál mérgesebb."

- Cserna-Szabó András
pretty_lili_by_moonychka-d8uvh1g.jpg   Lili a hotel edzőtermében nyújtott miután végzett a szokásos Youngs-tó melletti futásával. Leereszkedett spárgába, ami mindenféle nehézség nélkül ment neki bármikor a többévnyi balettnek és táncnak köszönhetően, és ügyet sem vetett az őt vizslató irigy vagy vágyakozó férfi és női tekintetekre. Unatkozott. Azt gondolta Seattle érdekes és izgalmas lesz és az elején az is volt, de most már borzasztóan untatta. Nem volt kihívás és semmi izgalom a fogadásokon, vacsorákon és konferenciákon, csak fárasztóak voltak. A Websterekkel való tárgyalások pedig egyenesen dühítették. Minden egyes alkalom időpazarlás volt, amiken csak annyit tanult, hogy hogyan lehet nagyon hosszan és kimérten nemet mondani valakinek. Már nem is tárgyalások voltak ezek, hanem arról szóltak, hogy hogyan tudják őt még jobban megalázni és semmibe venni.
   A lány dühösen morogva felállt és elkezdett húzódzkodni. Sokat edzett, mert ez volt az egyetlen dolog, ami le tudta kötni, de főleg amivel le tudta vezetni a feszültséget. Egy sorozat után függött egy darabig, aztán felhúzta a lábait kinyújtva, hogy derékszöget zárjanak be a testével, és folytatta tovább. Különösen a közelharci edzéseket élvezte. Szerette rúgni a zsákot és küzdeni az edzőjével, de már egyre jobban vágyott egy igazi küzdelemre, ahol elengedheti magát. Azt mondták neki, hogy a legerősebb adeptusok közé tartozik, de mégsem hagyják neki, hogy elérje a képességei határait. Helyette egy aranyketrecbe zárták és hagyják, hogy unatkozzon.
   Ezzel a gondolattal leugrott és kinézett az edzőterem üveg ablakán a fedett sportpályán kosarazó három férfira. Lili szája széles mosolyra húzódott. Az unalom ellen csak egy dolgot tudott tenni: szórakoztatja saját magát. Kiment a pálya mellé és nézte a játékot. A két humán és egy ork férfi szinte azonnal észrevették és, ahogy arra számított, a viselkedésük drasztikusan megváltozott. A támadások hevesebbek lettek, gyakoribbak lettek a szabálytalanságok és a viccesnek szánt egysorosok, meg persze a kipillantások a lányra, hogy hogyan reagál a férfiasnak szánt megnyilvánulásokra. Nem nyűgözték le Lilit, ez biztos. Ahhoz egy kicsit több kellett volna. Meg őt nem is igazán érdekelte a játék most, csak valami kihívást akart végre, valami izgalmat, versengést.
   Mikor a három férfi szünetet tartott és felé pillantgatva összesúgtak Lili már tudta, hogy lesz valami és lett is, amikor az egyik humán odament hozzá.
   - Hello, szia. Szeretnél beszállni? -kérdezte. -Pont párban lennénk. De ha csak néznéd...
   - Nem, sőt, reménykedtem benne, hogy csatlakozhatok -mondta Lili és felvette a legbájosabb mosolyát. -De a világért se szeretnék betolakodni a játékotokba.
   - Dehogyis. Miénk lenne a megtiszteltetés.
   A férfi odavezette a másik kettőhöz és bemutatkoztak neki. Őt August-nak hívták. A másik humán férfi egy szokatlanul magas ázsiai volt, akit Mako-nak hívtak. Az ork pedig Will-ként mutatkozott be.
   - Csak hívjatok Lilinek -mosolyogta a lány.
   - És akkor hogy leszünk? -kérdezte Mako.
   - Én leszek Lilivel -mondta az ork. -Így lesz fair.
   - Mert gyenge és nő és így akarod ezt kompenzálni? -kérdezte August.
   - Ez szexista és nem -vágta rá Will. -Csak ő alacsonyabb én meg magasabb vagyok.
   - Nekem jobb ötletem van -szólt közbe a lány, amire mindenki felé fordult. -Mibe fogadunk, mindhármótokat legyőzöm egyedül?
   A három férfi zavartan egymásra nézett. Lili mosolya még szélesebb lett.
   - Ez egy váratlan fordulat -szólt August és karba tette a kezét. -Mesélj még.
   - Ti hárman ellenem -ismételte Lili. -A labda nálam és egy pontot kell bevinnem.
   - Akármiben fogadhatunk, mert esélyed sincs -mondta az ork.
   - Hacsak nem akarsz csalni valamivel -tette hozzá Mako.
   A lány végignézett a társaságon.
   - Nem fogok semmi mást használni mint amit láttok rajtam -mondta végül.
   Hárman újra egymásra néztek.
   - Nem látom, hogy mi vesztenivalónk lenne -szólt August. -És mit kapunk ha mi nyerünk?
   - Nem tudom. Amit csak gondoltok.
   Mindannyijuk szemöldöke felugrott erre.
   - Fairnek hangzik -mondta Will.
   - Te Felébredt vagy? -kérdezte gyanakodva az ázsiai.
   Lili sóhajtott. Már tudta hova tart ez, de próbálta benntartani a frusztrációját.
   - Lebuktam -mondta.
   - Csalni fog -vágta rá Mako.
   - Kétségtelen -bólogatott August.
   - Nem fogok csalni -csattant fel a lány. -Adeptus vagyok.
   - Ha adeptus vagy, akkor eleve csalsz.
   - Így van! Meg most azt mondod adeptus vagy, de mondhatnál akármit is úgysem tudnánk.
   - Én nem fogok csak azért ugrálni neked, hogy bebizonyítsd mennyivel felsőbbrendűbb vagy.
   Lili morogva csípőre tette a kezét és vett egy mély levegőt, hogy visszanyelje a dühét és végül sikerült újra mosolyt varázsolni az arcára.
   - Értem már -mondta. -Mióta ebben a városban vagyok nem találkoztam egyetlen férfival sem, aki ne hagyta volna az anyjánál a golyóit!
   A három döbbenten nézte a lányt, aki annyira felemelte a hangját, hogy már mások is odakapták a fejüket, hogy mi történik.
   - Kihívott titeket egy nő, aki véletlenül Felébredt és az első dolgotok, hogy összehugyozzátok magatokat úgy, hogy közben háromszor annyian vagytok! -folytatta Lili szinte már kiabálva. -Meg se fordult az üres fejetekben, hogy kiálltok és ha kell férfiként és büszkén veszítetek ellene! Szánalmas! A legkisebb kihívás előle elmenekültök és kifogásokat kerestek, ha nem kaphatjátok meg a zsíros falatokat egyből, mi? Szégyen, hogy a világnak ezen a végén ezeket az álruhás kislányokat nevezik férfiaknak! Mennyetek el Európába és nézzétek meg milyenek az igazi férfiak, ha egyáltalán tudjátok hol van az!
   A lány teljesen belelovalta magát. Az összes felgyülemlett dühét és frusztrációját kiadta magából. Érezte, ahogy a mana átjárja. Engedte, hogy szabadon áramoljon az érzelmeivel és feltöltse őt. A kezei ökölbe szorultak és a szemei fehér lángba borultak.
   - Mégis kinek képzeled magad? -vágott vissza August. -Csak egy elkényeztetett picsa vagy, akit a szüleinek jobban meg kellett volna nevelnie!
   - Sokkal inkább férfi vagyok mint ti hárman összesen! Ha tévednék, akkor mutasd meg! -kiabálta lány. -Mutasd meg! Állj ki velem és légy férfi! Bizonyítsd be nekem, hogy nem vagy olyan töketlen mint amilyennek most látlak!
   Lili szemei lángoltak mint valami fehér máglya. A fogai közül gőz szivárgott, ahogy vicsorgott. A mana lángolt benne és megsokszorozza az erejét olyan mértékben amit ezek a szerencsétlenek még elképzelni sem tudtak. A három férfi megrettenve lépett hátra a feléjük közeledő lánytól.
   - Gyerünk! -kiabálta tovább. -Csináld! Csináld, vagy takarodjatok a szemem elől!
   - Rochefort kisasszony -hallatszott egy ismerős, megemelt, de nyugodt, férfi hang.
   Léon állt a pálya szélén és a tőle megszokott elegancia és nyugodtság áradt belőle. Lili morogva kihúzta magát, a szemeiben kialudt a tűz és arcára újra mosoly húzódott.
   - Bocsássanak meg, uraim -mondta nyugodtan a három döbben férfinak. -Egy kicsit elragadtattam magam. És most ha megbocsátanak.
   Azzal elindult a rá várakozó asszisztense felé. A visszaszorított energiák, a harag és frusztráció azonban kényelmetlenül szorították belülről. Ki kellett engednie. A pálya szélén megállt, a teste újra fellángolt és egy hangos kiáltással belerúgott az ott húzódó fém korlátba. A korlát sikoltva görbült meg a lehetetlen erejű rúgástól. A kiáltásának visszhangja gyorsan elhalt és döbbent csönd követte.
   - Ez feltétlenül szükséges volt, kisasszony? -kérdezte Léon. A hangjába némi szemrehányás volt érezhető.
   - Igen -vágta rá Lili, aztán vett egy mély levegőt, hogy lenyugtassa magát és elvezesse az energiáit. -Sajnálom. Majd kifizetem a kárt.
   - Talán bocsánatot kéne kérnie attól a három úriembertől is.
   - Úgy érted csapat iskoláslánytól?
   A férfi nem felelt csak mosolygott.
   - Marina Blackford keresi, kisasszony -mondta.
   Lili a név hallatára azonnal felkapta a tekintetét.
   - Tényleg? Mondta miért?
   - Nem. Azt mondta magával szeretné személyesen megbeszélni és úgy tűnt fontos.
   - Értem. Akkor vezesd a privát fogadó terembe. Le kell zuhanyoznom. Így nem fogadhatom.
   Lili el is indult, de Léon hangjára ismét megtorpant.
   - Kisasszony, szeretném felhívni a figyelmét, hogy ez a találkozó nem fog beférni a mai időbeosztásába.
   - Mi a következő találkozóm? -fordult vissza a lány.
   - Egy megbeszélés a Websterek...
   - Töröld azt a találkozót -vágott közbe Lili azonnal.
   - Értettem -bólintott a férfi kis mosollyal.
   - Ó, és ne szólj nekik róla -mosolyodott el a lány. -Bizonyára nagyon elfoglaltak. Nem akarnám zavarni őket ilyesmivel.
   - Ahogy kívánja.
   - És a korlát...
   - Intézkedem.

 

***

   - Annyira köszönöm, Lili. Nem is tudom hogyan háláljam meg -mondta Marina és átölelte Lilit.
   - Amiatt ne aggódj -szólt Lili és felnézett a magas lány kisírt kék szemeibe. -Megteszek amit tudok.
   - Köszönöm.
   Marina úgy tűnt mindjárt újra elsírja magát, de Lili bátorító mosolyára ő is egy kis mosolyt erőltetett magára.
   - A taxi majd haza visz -szólt Lili. -És maradj erős. Megoldjuk ezt.
   - Igen -bólogatott Marina. -És még egyszer köszönöm.
   Lili az asszisztensével az oldalán nézte, ahogy a lány beszáll a taxiba és elhajt.
   - Nos, érdekes dolgokat hallottunk, nemde? -kérdezte Lili, ahogy mentek vissza a hotelszobába.
   - Tragikus, az biztos -szólt Léon.
   - Ezek megérdemelnének minden rosszat, ami egy emberrel történhet -a lány mosolya veszedelmessé vált. -Egyetértesz, Léon?
   - Megkérdezhetem mit tervez, kisasszony? -kérdezte a férfi változatlan nyugodtsággal.
   - Háborút. Akartak egyet. Hát megkapják.
   - Ez egy kicsit drasztikusnak hangzik, kisasszony.
   - Amit Marina mesélt az nem hangzott drasztikusnak? Másrészről ez egy olyan lehetőség, amit nem fogok kihagyni. Szeretném ha felvennéd a kapcsolatot néhány itteni barátunkkal. Szükségem lesz néhány "szakemberre", elvégre egy háborúhoz katonák kellenek.
   - Nem hiszem, hogy az apja egyetértene ezzel a módszerrel.
   - Az apám azért küldött ide, hogy megoldjak egy problémát. És meg is fogom oldani -mondta Lili határozottan. -Az, hogy hogyan arról nem kell tudnia.
   - Értettem -bólintott a férfi.
   A lány benyitott a szobájába, majd az ajtóból visszafordult.
   - Ha pedig Marina problémáját is megoldjuk közben annál jobb. Értesíts majd, hogy mire jutottál. Ismertessük meg ezzel a koszfészekkel a Rochefort nevet.
   - Úgy lesz, kisasszony.
   Lili nem tudta visszafojtani a vigyorát. Hosszú hónapok után először érezte újra az izgalmat, amire vágyott. Egy kihívás, ami végre feltüzelte.
   - És kisasszony -szólt Léon. -Este hat órakor várom az edzőteremben a szokásos edzésre.
   - Alig várom -mondta a lány. A vigyora olyan volt mint valami fenevad vicsora.

 

>>>>>[

Előzmények (a szükséges kontextus a novellák teljes megértéséhez):

 

Főszál

A Rövid történetek kalandsorozatban lévő "Aki háborút kezd, először ásson két sírt" történetben hosszú idő után Garret Blade, a karakterek első munkaadója, felhívja Snake-et és Lance-t, hogy találkozni akar velük. A karakterek mennek is, mert régen találkoztak és a munka mindig jól jön.

A tacomai Triton Szigonya nevű étteremben találkoznak a felső emelet egy privát helyiségben. Garret meglehetősen feszült és ki is derül miért, mikor egy csapat öltönyös, ázsiai fickó sétál be fegyverekkel. Hamar kiderül, hogy az ázsiaiak nem mások, mint a Yakuza. A vezetőjük Jiro Kirime, annak az Arata Kirimének a fia, akit még a legeslegelső kalandjukban a karakterek elkaptak. Arata seppukut követett el, hogy mentse a családja becsületét, de a fia, Jiro, és a lánya, Satsuki, vérbosszút esküdtek mindenki ellen, akinek köze volt az apjuk megszégyenüléséhez. Ezek lennének Garret és a karakterek. Garretet megfenyegették és ő dobta fel a karaktereket.

Jiro megadja mindhármójuk számára, hogy párbajban védjék meg magukat. Snake látta már korábban Jirot vívni és tudta, hogy Garret és Lance esélytelenek ellene. Jobb híján elfogadták az ajánlatot. Kimentek az étterem hátuljába, ahol találkoztak Jiro húgával, Satsukival, aki szintén a bosszú beteljesülését jött megnézni.

Snake állt ki elsőnek Jiro ellen katanával. A párbaj igen hosszúra nyúlt, szinte már japán bajvívós regéket idézett. Végül Jiro sérült meg annyira, hogy nem tudta folytatni. Snake megadta neki a kegyelemdöfést, ahogy azt a tradíció diktálja. A földre hulló Jiro látványára Lance és Garret egyszerre sóhajtott fel megkönnyebbülésében. Satsuki azonban felsikoltott és bátyjához rohant, felkapta annak kardját és megpróbált lesújtani vele Snake-re, de a yakuzások megállították.

A karakterek és Garret az egyezség értelmében távozhattak, amit meg is tettek Satsuki utánuk kiabált fenyegetéseivel kísérve. Akkor még nem tudták, hogy ennyivel nem úszták meg.

Ezek után következett a Rövid történetek kalandsorozat utolsó története, a "Géngeneráció".

Apples hívta el a karaktereket egy külföldi munka lehetőségével kapcsolatban a Fort Lewisban található Shy Giant étterembe. Nagy gyülekezet fogadta őket, ami már jelezte előre, hogy ez valami nagy dolog lesz. Jelen volt Irnik, Nox, Yoko, Dr. Adrian Vasilenko (ő egy ex-DocWagon mentőorvos), Hypnos és Boris (a beugró játékos karaktere).

Apples felvázolta a helyzetet. Két kislányt, Dorothy és Kristin Komarckot kell kiszöktetniük Manhattanből. A két lány csak meghatározott ideig lesz a városban, de megvan a napirendjük és a helyek, ahova ellátogatnak. A csapat kap New Yorkban szállást és biztonságos házat és az odajutással sem kell foglalkozniuk. Az átvétel akkor történik meg, ha a két lány megvan és az esetleges üldözőktől megszabadultak.

Rövid alkudozás után megegyeztek és több mint 100000 nuyennel a zsebükben neki is kezdtek a készülődésnek. A csapat vezetőjének Snake-et nevezték ki.

Yoko tartott nekik kiselőadást Manhattanből. A lényeg az, hogy az egész város egy cégek által irányított rendőrállam, amiben olyan szenzorhálózat van, amitől még fingani sem lehet úgy, hogy azt ne vegyék észre. Mindenhez engedélyek és azonosítók kellenek, mert ha rossz helyre megy az ember, akkor azonnal a nyakába szakadnak a zsaruk. Engedélyeket Nox szerzett a csapatnak.

New Yorkban találkoztak Jointal, a raszta ork összekötőjükkel, aki elvitte őket a házukba Brooklynba. Ezután nekiláttak felderíteni a Manhattant. A furgonjukhoz, amit szintén Joint szerzett nekik, szerencsére kaptak engedélyt és így be tudtak menni a városba (mert Manhattanből ki van tiltva minden autó, kivéve, aminek van erre engedélye). A felderítésben kifejezetten hasznosnak bizonyult Nox és Hypnos (mindketten komoly szociális képességekkel rendelkeztek). A karakterek rájönnek, hogy ez kemény menet lesz, de nem megoldhatatlan. Ki is találják, hogy a legjobb kiemelési pont a Daniel's étterem lesz, ahova a lányok többször fognak járni a napirendjük szerint.

Szerzetek közben Jointtól egy biztonságos házat Terminálban (ez egy lefalazott pusztulat Manhattanben), ahova majd a szöktetés után mennének. Terminált erősen őrzik. Fegyveres rendőrök, kapu és betonakadályok vannak, ami nem túl biztató. Ami nyugtatóbb, hogy befelé nincs ellenőrzés. Ezt abból tudták meg, hogy Boris, Lance és Irnik elmentek oda, hogy megnézzék a biztonságos házat. Sajnos a látogatás rövidre kellett fogniuk, mert Boris elcsapott egy helyi kis srácot és erre a helyiek gyülekezni kezdtek, hogy közbelépnek.

Kifelé menet viszont már volt ellenőrzés. Az őr egyszerű kérdéseket tett fel, de Lance úgy kavarta a dolgokat és hazudozott, hogy a rendőrök már azt fontolgatták, hogy helyben agyonlövik őket. Őszintén szólva nem emlékszem végül hogyan keveredtek ki onnan, de vicces volt.

Komolyabb komplikációt okozott, hogy mikor a két Komarck lány megérkezett az információkkal ellentétben több testőrük volt és kettő helyett három autóval voltak. Ez kisebb zavart okozott, újragondoltak mindent, de végül maradtak az eredeti tervnél: a Daniel's étteremben lesz a kimentés.

Nox bevetve minden képességét beszambázott a Horizon Hyatt Hotelbe, ahol a két lány megszállt, és elbeszélgetett Dorothyval, akit utólag a korához képest nagyon értelmesnek írt le. Dorothytól megtudták, hogy a húga nem tud arról, ami készül, ezért erre figyeljenek.

Az akció megkezdése előtt Snake, Irnik, Yoko és Adrian doki az étterem mellett álltak meg a furgonnal, hogy majd elszállítják a lányokat. Lance, Hypnos, Nox és Boris pedig bent voltak. A terv szerint a két lányt a furgonba teszik, majd a csapat másik fele egy autóval menekül és szétválnak, ha az szükséges lesz.

Az étteremben egy megfelelő pillanatban -mikor a két lány kiment a mosdóba -kisebb zűrzavart keltettek, hogy Nox utánuk tudjon menni. A nő sokkolóval kilőtte a bent lévő testőrt, de ekkor hiba csúszott a számításba, mert Kristin elsikoltotta magát. Lance és Hypnos is akcióba léptek és a kint álló testőrt leszerelve végül felülkerekedtek a problémán. Nox a két lánnyal elindult a konyhán keresztül a hátsó kijárat felé. Azonban több testőr is megjelent az étteremben, amire Hypnos elárasztotta a helyiséget köddel, majd közölte Lance-el, hogy "Fussatok, bolondok", aztán szó szerint eltűnt. Lance kirohant hátra Noxék után pont időben, hogy lássa a furgont elhajtani. Szerencséjére a testőrök a furgont vették üldözőbe, így be tudott ugrani Boris mellé a másik kocsiba és követték őket.

A furgonban Yoko egyszerre segített megtalálni a nyomkövetőket a két lányban és valamennyire küzdeni az üldözőik dekása ellen. Adrian doki pedig Nox segítségével rögtönzött műtét hajtott végre a lányokon, hogy kivágja belőlük a nyomkövetőket.

Lance közben a szellemeivel igen agresszív támadásba kezdett a testőrség ellen, amivel nem csak az ő, hanem a rendőrség figyelmét is magára vonta. Pillanatokon belül drónok, rendőrautók és helikopterek szakadtak Lance és Boris nyakába. Ez tökéletes volt persze arra, hogy a figyelem elterelődjön a furgonról, ami békésen be is tudott hajtani a Terminálba. Lance-ék viszont nem voltak ilyen szerencsések. A tünde mágust egy drón keresztüllőtte. Boris észleve, hogy ennyi rendőr ellen nem sok esélyük van fogta magát és belehajtott az East Riverbe.

A csapat megmaradt fele csak a hírekből értesült arról, hogy a társaik autója a folyóban kötött ki és a rendőrség azt állítja, hogy meghaltak. A biztonságos házban minden nyugis volt. Irnik kicsit össze is barátkozott a hallgatag Kristinnel, akinek még a kommlinkjét is odaadta, hogy tudjon valamin játszani. Később a Rómeó és Júlia erkély jelenetét szavalva megjelent az elveszettnek hitt Hypnos. Ő volt a leglazább, mert a balhé kitörésekor egyszerűen elsétált. Ha engem kérdeztek, a fickó egy zseni.

Mindeközben Boris a teljesen használhatatlan Lance-t magával cincálva átvágott a Manhattan alatti hírhedt elsüllyedt városon. Lance itt vesztette el az összes értékét különös tekintettel a fókuszaira (ékszer formájúak voltak vesztére), amiket Boris adogatott el a lent lakóknak, hogy vagy segítsenek nekik, vagy ne támadják meg őket. Végül váratlanul ők is beállítottak a biztonságos házhoz.

Itt Adrian doki megállapította, hogy Lance-nek baromi nagy szerencséje van, mert a golyó ugyan tetőtől talpig keresztülment rajta, de semmi létfontosságút nem talált el (nem kellett megmagyaráznom, én voltam a KM). Ellenben belefúródott a combcsontjába, amitől egy kicsit sántikálni fog. Lance ezt a "kicsit sántikálást" úgy fogta fel, hogy megnyomorodott és hosszan sajnáltatta magát (értsd: hónapokon keresztül), ami nem dobott sokat a megítélésén. Seattle-be visszatérésük után brutális összegeket költött rehabilitációra három orvosnál is, sőt, még egy szívességet is kért Applestől, hogy bekerülhessen egy céges klinikára. Később még egy sétapálcát is szerzett. Így utólag már vicces, de akkor, higgyétek el, nem volt az. Nagyon nehéz KM-ként objektíven kezelni a játékosok és karaktereik minden baromságát. Mondták nekem, hogy ők már régen megölték volna Lance-t, de az nem fair, ha azért hal meg egy karakter, mert a KM nem szereti. Én úgy gondolom, hogy a KM-nek és a játékosoknak együtt kell játszaniuk, nem egymás ellen.

A biztonságos házi idillt egy másik árnyvadász csapat támadása zavarta meg. Rövid küzdelem után a csapatnak a két lánnyal távoznia kellet egy másik helyre. Yoko kiderítette, hogy a két lányban rejtett nyomkövető is volt. Ezeket a doki kiszedte, a csapat pedig egy újabb helyre ment. A dolgok azonban ezzel még nem értek véget.

Az éjszaka folyamán Kristin és a vele egészen jól összemelegedett Irnik eltűntek. Mindezt egy lövés tetőzi, ami felriaszt mindenkit. Mindkettejüket a rejtekhelyük mögötti raktárban találják meg. Irnik sebesülten feküdt az egyik láda mögött és jelzett a belépőknek, hogy húzódjanak fedezékbe. Erre szükség is volt, mert terem közepén álló Kristin egy pisztollyal (kérdések tárgyát képzi, hogy honnan szerezte a fegyvert) lövéseket adott le az ajtóra. A lány a nővérét követelte. Mögötte a ládáknál az árnyékokban pedig a korábbi árnyvadász csapat várakozott készenlétben.

A karakterek hamar rájöttek, hogy valami nincs rendben. Odahozták Dorothyt és egy érdekes beszélgetés bontakozott ki. Kiderült, hogy ők ketten a Vox Genetica kísérletei, hogy megtalálják az örök fiatalságot/életet, csak a kísérletnek az a nem várt mellékhatása lett, hogy nagyon fiatalok maradtak (12-14 évesek). Dorothynak ebből elege lett és próbálta meggyőzni Kristint. Kristin viszont valamiért máshogy gondolta. Nem kellett sokat gondolkodni azon sem, hogy Kristin manipulálta Irniket és valószínűleg az ő kommlinkjén keresztül szerezte az árnyvadászokat. (Ennél több dolog van a háttérben, amiket későbbi novellákban fedtem fel, de akkor nagyjából ennyi derült ki.)

Ezután kirobbant egy tűzharc a két csapat között. Sikerült ártalmatlanítaniuk Kristint és kihozni, majd lelépni egy újabb helyre. Irniket eléggé megviselték az események. Nem az, hogy lelőtték, hanem, mert érzékeny a gyerekekre, megkedvelte Kristint és az ellene fordult. Bonyolult. Kínos csend volt Kristin és Irnik környékén abban a pár napban, amit az átadásra vártak.

Végül megérkezett a gép, elvitte a két lányt, majd a karakterek is hazatérhettek a saját gépükön. Apples még egy találkozóra elhívta őket, hogy megköszönje a munkájukat. Ezzel véget ért a Rövid történetek kalandsorozat.

Mellékszálak

Lance még a fent leírt kalandok előtt kifutott az időből és Dormin beváltotta rajta a büntetését és elvette az erejének egy részét. A karakter így két kalandot fele annyi mágiával küzdötte végig.

Hosszas küszködés után végül Lance-nek sikerült elszakadnia Dormintól (nem emlékszem pontosan hogyan). Visszanyerte a mágiáját, de a kapcsolata a szellemvilággal durván megsínylette a dolgot, az emberi kapcsolatokról nem is beszélve.]<<<<<

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://virtualismesek.blog.hu/api/trackback/id/tr7812759164

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
A történet sosem ér véget
süti beállítások módosítása