>>>>>[Ez a novella is a Hűség kaland következményeit írja le (lásd Diplomáciai szempontok) Yoko-ra koncentrálva. Yoko-ra eléggé rájárt a rúd a hotel rendszerében és a fizikai világban is akkor, amire itt kitérek, hogy pontosan mi is történt. Emellett a lány és Peter Smith kapcsolata is kicsit tovább mélyült.
Szereplők:
- Yoko Satonaka, "A világ legjobb hackere" saját véleménye szerint
- Peter Smith, ex-Navy SEAL
Íródott: 2018.01.24.]<<<<<
Nem játék
A hegedű hangja már természetessé vált, mintha mindig is ott csengett volna a háttérben. Elnyomta a kinti forgalom zajait és Auburn szüntelenül dolgozó automata gyárainak jellegzetes zúgását. Kellemesebb is volt, mint a türelmetlenül dudáló, vagy a vezetni képtelen és csikorgó gumikkal satufékező autósok, vagy az ötpercenként artikulálatlanul felordító felső szomszéd. A lassú, nyugtató és gyors, energikusak dallamok váltották egymást szünet nélkül, tökéletesen egybefolyva. Yoko már több mint fél órája húzta akusztikus Yamaha hegedűjét. Teljesen belemélyült a játékba. Nem úgy tűnt, hogy bármikor is abbahagyná.
A hegedűje volt az első, amit kért, miután kijött a klinikáról. Amint hazaért és belépett a lakásába, felkapta a hegedűt és játszani kezdett. Nem hagyta abba azóta sem.
A tarkójából egy kábel lógott ki és egyenesen a kiberdekkjébe csatlakozott. Ez nem volt meglepő; Yoko majdnem mindig be volt csatlakozva. Tőle az sem volt szokatlan, hogy egyszerre több dolgot csináljon, de improvizálni egy hegedűn és közben dolgozni a Mátrixban egy olyan bravúr volt, amit nem sokan tudtak volna utána csinálni.
Peter az ágyon ült és a lányt figyelte, ahogy lágyan hullámzó kék ruhájában énekeltette a hangszerét. Egy pillanattal később újra végighordozta a tekintetét a szobában szétszórt dobozokon, kábeleken, nyomtatott áramkörökön, csipeken és ruhákon, mielőtt megállapodott volna a kezében lévő fehér gyógyszeres dobozon, amit Yoko kapott a fájdalmaira.
Hirtelen a hegedű egy hamis hanggal elhallgatott. Yoko a fejéhez kapott és nyögve összegörnyedt, majd kiabálni kezdett.
- Adj még egy bogyót -nyújtotta ki a kezét a vonóval.
Peter megforgatta a kezében a dobozt.
- Nem hiszem, hogy jó ötlet egy újabb -mondta. -Ez nagyon durva cucc, és már kettőt bevettél. Én azt sem értem, hogy hogyan vagy képes állni egyáltalán.
- Szétrobban a fejem! Adj még egyet!
- Akkor miért nem maradtál a klinikán?
- Mert az nem segít a fájdalmon. Add ide!
Yoko megindult, hogy elvegye Petertől a dobozt, de férfi felpattant, a magasba emelte a gyógyszert.
- Nem fogom engedni, hogy túladagold magad.
A lány nyújtózkodott és ugrált, de mind hiába. Rövid harc után újra a fejéhez kapott és nyögve ledobta a hegedűt és a vonót az ágyra.
- Nincs időm klinikákra! Meg kell találnom azt a dekást -fakadt ki Yoko.
- Milyen dekást? -ráncolta össze a szemöldökét Peter.
- Azt, amelyik megpróbálta kisütni az agyamat a Hyatt hotel hostjában.
A férfi meglepetten pislogott.
- Nem említettél akkor semmilyen másik dekást.
- Mintha bármit is tudtatok volna vele csinálni -Yoko a fejét masszírozva egy kócos gubanccá változtatta a haját. -Meg úgyis csak azt kaptam volna, hogy csak videojátékokkal játszom odabent, miközben rátok meg lőnek, meg vérben-sárban másztok és az sokkal durvább.
Peter hallgatott.
- Persze, fáj, ha meglőnek, gondolom -folytatta a lány. -De az begyógyul. Elvesztesz egy végtagot. Semmi gond. Kapsz újat. De tudod mi nem pótolható? -a lány az ujjával a fejére bökött. -Ha az agyadból pirítóst csinálnak. A Mátrix sem játék, Mr. Navy SEAL. Neuronra nem lehet gyúrni.
Yoko a fejét dörzsölve elfordult és a szoba másik felébe sétált. Aztán hirtelen megpördült és mérgesen felfújta az arcát.
- És ne mond nekem, hogy ez a munka része -Yoko fenyegetően meglóbálta az ujját. - Ti lehet, hogy hozzászoktatok, hogy lövöldöznek rátok. De én nem szoktam hozzá, hogy valaki meg akar ölni. Nektek lehet, hogy ez üzlet és munka, de a Mátrixban ez személyes. Ott bent nincsenek gellert kapott golyók. A Fekete Kalapácsot használni egy döntés, nem pedig valami bonyolult ballisztikai dolog. Az a seggarc nem véletlenül csapott hozzá a támadókódjához egy kis biovisszacsatolást.
A lány mindkét kezével beletúrt a hajába, majd összegörnyedt és hosszan és erőltetetten nyögött.
- Szóval emiatt szakadozott meg veled a kapcsolat? -szólt Peter.
- Ja -húzta ki magát sóhajtva a lány. -Az idő felében az életemért futottam. Zavarta a jelemet, próbálta visszakövetni a kapcsolatomat és bemérni. Végül sikerült is neki.
- De még úgy is, hogy a fickó megdolgozott profi voltál és kihoztál minket.
- Szar voltam! -kiáltott fel Yoko és felrúgta a legközelebbi üres kartondobozt, ami az ajtóig bukfencezett. -Szét kellett volna rúgnom a seggét. Szét kellett volna tudnom rúgni a seggét! De jó volt a fickó. Nagyon jó. A végén viszont megszívta, mert becsaliztam, átmentem defenzívbe és mikor rám küldte a kódját azt elkapta a tűzfalam és visszadobta a pofájába. Szóval most neki is biztos van egy csúnya fejfájása -a lány arcára a rá annyira jellemző önelégült vigyor kúszott.
- És miért akarod megtalálni a fickót? -tette szét a kezét Peter. -Valószínűleg csak a Maffia bérdekása lehetett.
- Először is azért, mert mérges vagyok -mutatta Yoko az ujjain -, és ha mérges vagyok, akkor lenyomozom azt, aki felhúzott és megtudok róla mindent. Kettő: jól nyomta és tudni akarom, hogy ki ő. Három: nem mindenki rohangál Fekete Kalapáccsal. Szuper biztonságos hostok fekete jegei és biztonsági pókjai, meg katonai, céges és kormányzati különleges alakulatok dekásai használnak ilyen durva cuccokat. Meg a komplett pszichopaták. Jó lenne tudni, hogy ő melyik. Amire eddig rájöttem az, hogy az Azazil nevet használja...
Yoko hirtelen elhallgatott. Tapogatta és ide-oda billegette a fejét.
- Elmúlta a fejfájásom -közölte elégedetten mosolyogva. -Úgy látszik, hogy csak ki kellett engednem a gőzt.
- Vagy a gyógyszer kezd hatni -tette hozzá Peter. -Akárhogy is, nagyszerű hallani. Akkor most talán feküdj le pihenni egy kicsit.
- Nincs rá idő -vágta rá Yoko. -Dolgokat kell csinálnom.
A férfi sóhajtott.
- Hát jó. Van pár dolog, amit csinálhatsz. Például Apples azt szeretné, ha lenyomoznád ezt a Stefano Bondantét. Mindent akar tudni róla, különösen az üzleti dolgait. Meg azt mondta, ha van időd, akkor nézz utána valami Jessie nevű csempésznek és egy Rikoltó Sas nevű indiánnak. - Ez a Jessie, meg a Rikoltó Sas nagyon fontos emberek lehetnek, ha már ő is érdeklődik utánuk -mondta Yoko, miközben egy vonalban próbált meg-meginogva végiglépdelni a szoba egyik végéből a másikba.
Peter felhúzta a szemöldökét.
- Ő is? -kérdezte.
- Ja, Snake is ugyanezt kérte tőlem.
- Miért?
A lány a szoba végén megperdült egy lábon, de elveszítette az egyensúlyát és kis híján elesett.
- Jessie a barátnője, asszem. Vagy ilyesmi -válaszolta Yoko a szemét dörzsölve. -Furcsa, hogy nem tudtad, ha már ilyen csapattársak voltatok, meg minden.
- A dolgok most bonyolultak.
Yoko az arca előtt legyezett a kezével és azt figyelte, majd mikor rábandzsított pislogni kezdett és megdörzsölte a szemét.
Peter összehúzta a szemeit.
- Jól vagy?
- Kicsit fáradt vagyok és szédülök.
- Tényleg le kéne feküdnöd. Most kezd hatni a gyógyszer.
- Ja -helyeselt Yoko.
Odacsoszogott az ágyhoz. Óvatosan odébb tette a hegedűkét és a vonót, majd rávetette magát az ágyra. Belesüppedt a széttúrt ágyneműbe. Rugózott egy pár pillanatig a matracon, majd féregmozgásban feljebb kúszott az ágyon, aztán mikor egy kellően kényelmes pontra ért megállt, felsóhajtott, elnyúlt és csak feküdt. Még arra sem vette a fáradtságot, hogy az adatkábelt kihúzz a tarkójából.
- És mit tudtál meg Jessie-ről és Rikoltó Sasról? -kérdezte Peter.
- Nem sokat. Snake nem fizetett, hogy nagyon megerőltessem magam.
- Te soha nem változol -csóválta a fejét a férfi, de nem tudta magában tartani a mosolyát.
- Nem -ásította Yoko. -De lepasszoltam a feladatot az adatbányász ismerősömnek. Tudod, nem vagyok hálátlan, csak nem szokásom mások arcába tolni állandóan, hogy milyen rendes is vagyok.
Peter hümmögve bólogatott. Végignézett a fekvő lányon; a karjai a teste mellett hevertek ernyedten, a haja szerteszét állt.
- Furcsán bizseregnek a kezeim és a lábaim -szólalt meg Yoko. -És elég gyengének érzem őket.
- Az csak a gyógyszer. Elmúlik majd -Peter felállt. -Elmenjek és hagyjalak pihenni?
- Maradhatsz, ha akarsz -motyogta Yoko álmosan. -Csak ne nyúlj a hűtőben a Snickersekhez.
- Jól van. Szükséged van valamire?
- Ja. Egy pohár víz jó lenne.
Peter kiment, de mire visszatért a pohár vízzel Yoko már nem volt magánál. Egy kis nyálfoltot alkotott a lepedőre és békésen szuszogott.
>>>>>[Yoko és Peter már az első találkozásukkor megtalálták a közös hangot és fokozatosan alakult a kapcsolatuk üzletiről igazi partnerséggé (lásd Ember. Gép. StaticX., Lesz itt pár változás, Az adakozás ideje és Diplomáciai szempontok).
Sok oka van, amiért ők ketten elég jól összetartanak. Peter a seregből való kirúgása után elég elveszett volt és céltalan. Yoko-val való találkozása után talált újra célt abban, hogy nagyon lovagias módon megvédje a lányt az árnyak zord világában. Sokat számított az is, hogy Yoko Peter szemében egyike a "jó fiúknak". Yoko is felismerte, hogy jó ha valaki vigyáz rá, meg hogy a férfi azon kevesek egyike, aki a lány egoista személyiségét képes elviselni, sőt, egyenesen élvezi a társaságát. Jól kiegészítik egymást. Talán Peter segítségével még az is sikerül Yoko-nak, hogy kiszabaduljon az Apples-nek való tartozásai alól.
Nyilvánvalóan valamiféle románc is kialakulóban van kettejük között. Amikor kettesben vannak állandóan flörtölnek, de ennél komolyabb nem történt közöttük. Úgy gondolom azért, mert Yoko-nak voltak rossz élményei (lásd Nevető isten és Mindig ketten vannak: egy mester és a tanítványa) Peter meg lovagias. Ők is egy furcsa páros.
A novellából az is kiderül, hogy Apples betartotta ígéretét és Snake kérésének megfelelően ráállt Jessie és Rikoltó Sas keresésére. Legalábbis Yoko-t ráállította, de talán másokat is.]<<<<<
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.